rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

A klímaváltozás és a migráció is jobban aggasztja a magyarokat, mint a koronavírus

euronews_icons_loading
A fideszesek a migrációtól, a többiek az éghajlatváltozástól tartanak leginkább
A fideszesek a migrációtól, a többiek az éghajlatváltozástól tartanak leginkább   -   Szerzői jogok  Euronews/Flourish chart
Betűméret Aa Aa

A klímaváltozás és a migráció hosszú távú hatásai is jobban aggasztják a magyar lakosságot, mint a koronavírus, derült ki az IDEA Intézet május végi reprezentatív közvélemény-kutatásából, melyet az Euronews felkérésére készített a vállalat. A felmérésből az is egyértelmű, hogy a magyar társadalom többsége szerint a járvány után mélyíteni kell az európai integrációt. A Fidesz-szavazók szerint viszont a nemzetállami hatásköröket kellene erősíteni.

Nem tartanak annyira a járványtól az emberek

Az IDEA Intézet felmérésén a válaszadók mindössze 8 százaléka vélte úgy, hogy a világjárvány jelenti a legnagyobb veszélyt az emberiségre. Ebben minimális a különbség pártpreferencia alapján, az éghajlatváltozást és a migrációt illetően viszont már óriásiak az eltérések. A Fidesz-KDNP támogatói a migráció, az ellenzéki szavazók a klímaváltozás miatt aggódnak leginkább. Érdekes az is, hogy a kormánypárt szimpatizánsainak egyharmada a klímaváltozást jelölte meg, míg az ellenzékiek körében a migráció pont ugyanannyira (nem) tűnik aggasztónak, mint a koronavírus.

Adatfelvételi információ

Az IDEA Intézet a kutatás adatait 2020. május 27 – május 31. között vette fel közösségi média alapú kérdőív segítségével. A vizsgálat végeredménye reprezentatív az ország felnőtt népességére nem, életkor, iskolai végzettség és településtípus tekintetében. Az 2000 fős minta hibahatára az alapmegoszlások esetében legfeljebb +/- 2,2 százalékpont.

Az intézet kutatási igazgatója, Böcskei Balázs szerint a koronavírus viszonylag alacsony eredményét nem csak az indokolja, hogy Magyarországon eddig meglehetősen enyhe volt a járvány:

„A koronavírus-járványt az emberek így vagy úgy, de egy kezelhető történetnek gondolják, akár járványügyi kérdésként tekintenek rá, akár egészségügyi jelleggel. Tehát a jövőre való felkészülés lehetősége jóval inkább adva van, mint az éghajlatváltozás kapcsán" - mondta a szakember, aki azt is hozzátette, hogy a járványkezelésre már számos példát láthattunk az elmúlt hónapokban, közöttük sikereseket is.

A többség szorosabbra fűzné az európai együttműködést

A magyar társadalom többsége szerint mélyíteni kell az európai integrációt a koronavírus-járványt követően. Az emberek mindössze 23 százaléka véli úgy, hogy a jövőben nemzetállamok hatáskörét kellene erősíteni az EU rovására. A kormánypárt támogatóinál ez az arány 54 százalék, az ellenzéki szavazók körében viszont csak 10, ők elsöprő többséggel a szorosabb együttműködés pártján állnak.

Ahogy az a fenti adatokból is látszik, a bizonytalanok preferenciái inkább az ellenzéki szavazókéhoz hasonlítanak. Böcskei Balázs szerint ebből arra lehet következtetni, hogy bár a Fidesz-tábor messze a legnagyobb, véleményét tekintve egyben magányosnak is számít - a társadalom fennmaradó része eltérően gondolkozik a közügyekről, mint ők.

A bevándorlásról és az energiapolitikáról nincs egyetértés

Az IDEA Intézet annak is utánajárt, hogy mely politikaterületeket szeretné a közvélemény nemzeti hatáskörben tartani, és melyek esetében érzi úgy, hogy azokkal uniós szinten kell foglalkozni. Ezek közül több olyan is van, amelyről a társadalom nagy része ugyanúgy gondolkozik. Az egészségügyi ellátást, az államadósság kezelését és a szociális ellátást például a válaszadók továbbra is nemzeti hatáskörben szeretnék tudni, a klímavédelem területén viszont a többség szívesebben látna uniós irányítást - még a fideszesek több mint fele is.

Néhány esetben viszont komoly különbségek alakultak ki a pártpreferenciák alapján. A járványügyi szabályozásokat például az ellenzéki szavazók majdnem kétharmada uniós feladatnak tartja, miközben a fideszesek kétharmada nemezállami hatáskörben szeretné tudni őket a jövőben is.

Hasonlóan nagy a különbség a migrációs politika megítélésében. A közvélemény 49 százaléka uniós feladatnak tartja a bevándorlás kezelését, a Fidesz támogatóinak azonban majdnem háromnegyede támogatja a kormánypárt álláspontját, miszerint az nemzeti hatáskör. Az ellenzéki szavazók körében szinte fordítottak az arányok.

Az energiapolitikát illetően is komoly különbségek vannak a kormánypárti és az ellenzéki szavazók között. Az ellenzékiek uniós, a fideszesek nemzetállami feladatnak tartják az energiapolitika alakítását. A bizonytalanok véleménye ezúttal is inkább az ellenzéki arányokra hasonlít - ez is hozzájárulhat ahhoz, hogy az egész mintát figyelembe véve többségben vannak azok, akik az unióra bíznák a területen hozott döntéseket.