Erdogan szerint az ikonikus épület visszatért lényegéhez. A török elnök nagyvonalúan átsiklott a bazilika történelmének első ezer éve felett.
86 év után először, muzulmánok imádkoztak Isztambul ikonikus épületében, a Hagia Sophiában.
A török legfelsőbb bíróság két hete döntött a 6. században épült bizánci ortodox székesegyház sorsáról, amikor kimondta; 1934-ben, Kemál Atatürk államelnöksége alatt jogellenesen alakították múzeummá az épületet. Ezután Erdogan elnök nyomban, dekrétummal nagymecsetté nyilvánította a Hagia Sophiát.
Pénteken mintegy ezer hívőt engedtek be a világörökségi helyszínre. Akik kint rekedtek, ott terítették le imaszőnyegeiket.
A szertartás elején maga az államfő olvasott fel a Koránból idézeteket.
"A Hagia Sophia visszatért a lényegéhez; mecset volt és mecset lett. És ha Isten is úgy akarja, továbbra is mecsetként szolgálja a muzulmán hívőket. Ezen túl megmarad az egész emberiség kulturális örökségének. Egy olyan helynek, amit bármilyen vallású ember felkereshet, bárki beléphet" - jelentette ki Recep Tayyip Erdogan.
A török vallási hatóság feje, Ali Erbas vezette a szertartást. Imájában azt kérte, "a muzulmánokat soha többé ne fosszák meg attól a jogtól, hogy itt imádkozhassanak."
Egy isztambuli asszony azt mondja, ez egy olyan pillanat, amiről mesélni fog az unokáinak. Egy olyan esemény, ami rendkívül nagy lépés a számukra, és fontos a világnak is. "6-kor keltem, hogy le ne maradjak az imáról. Nagyon örülök, hogy ezt elértük, hogy a törökök ebben is sikeresek."
"Ez akkora öröm, hogy nem is tudom szavakba önteni. Mi most itt mindannyian történelmet írtunk. Bárcsak a gyerekeimet is elhozhattam volna. Ez egy olyan hely, ahol a szívek egyszerre dobbannak" - áradozik ez a férfi.
A bizánci birodalomban épült bazilika ezer éven át szolgálta a görög-keleti keresztényeket. 700 éven át a legnagyobb egyházi építmény volt. Az oszmán hódítás a 15. század közepén vette be Konstantinápolyt. Akkor alakították először mecsetté.
Hatalmas nemzetközi felháborodást váltott ki az, hogy Erdogan újra ezt tette.