Nem szavazok rád – üzeni a Z-nemzedék Erdoğannak

A török Z-nemzedéknek – azoknak a fiataloknak, akik az ezredforduló tájékán születtek – Recep Tayyip Erdoğan elnök Törökországán kívül mást nemigen volt alkalmuk megismerni. Ugyanakkor ezeknek a fiataloknak már a vérében van a digitális technológia, és szinte elválaszthatatlanok a közösségi médiától.

Ez a nemzedék a minap akkor kapott megkülönböztetett figyelmet, amikor élesen szembeszállt a kormányzati döntéssel, amely a hagyományosan július végi vizsgaidőszakot egy hónappal korábbra, június végére helyezte át.

Az egyetemisták szerint a rendelkezés egyetlen célja a tántorgó idegenforgalom fellendítése, amely a járvány óta válsággal küzd. A fiatalok azt állítják: a fertőzésveszély dacára hosszú vakációra akarják őket küldeni.

A török kormány cáfolta ezt a szándékot.

„_Szörnyű, hogy a gazdaság és turizmus elsőbbséget élvez egészségünkkel szemben_” – idézi a Deutsche Welle az ankarai Aslit. A 19 éves lány másodszor vág neki a vizsgáknak.

„_Senkiben sem bízhatunk_” – mondja társa, Fatih, aki még abban sem bizonyos, valóban áthelyezik-e a vizsgaidőszakot. „_Ez Törökország, bármi megtörténhet_” – teszi hozzá letörten.

Erdoğan elnök a minap – engesztelésül – megkísérelte megszólította a fiatalokat a YouTube-on, de negédes szavai nem csak hogy süket fülekre találtak, hanem váratlan ellenállást váltottak ki.

Nem kapod meg a szavazatomat

„_Nem kapod meg a szavazatomat_” – üzenték a dacos fiatalok az elnöknek. Ennek török fordítása, az #OyMoyYok hívószó futótűzként terjedt a Twitteren.

Ez a legtöbb „_nem tetszik_” értékelést kapott videó – üzente kertelés nélkül Berkut.

A török Z-nemzedék

A becslések szerint 13 millió török fiatal született 1995-2010 között. Ez a Z-nemzedék. Sokan közülük először fognak szavazni a 2023-as török választásokon, ahol akár kulcsszerepet is játszhatnak.

Azzal viszont senki sincs tisztában, miként lehet őket megszólítani.

A Gezici Araştırma Merkezi Intézet a 81 török tartomány közül 12-ben kutatta, hogyan viszonyul ez a generáció a valláshoz, mi a világnézete vagy politikai irányvonala.

A választók 20%-a ebből a nemzedékből fog kikerülni. Esetükben a korábbiaktól eltérő szempontok fognak döntésükben érvényesülni: például a méltányosság és a jövedelem – véli Murat Gezici, az intézet vezetője.

Ezek a fiatalok sokkal „_környezetbarátabbak, együttérzőbbek, érzékenyebbek és megfontoltabbak_”, mint az előző nemzedékek – hangoztatja a kutató.

A tartós török gazdasági válságban elenyésző a valószínűsége, hogy a fiatal szavazók ‎Erdoğanban vagy az általa vezetett Igazság és Fejlődés Pártjában ihletre találnának.

A hivatalos statisztika szerint a munkanélküli fiatalok (15-24 évesek) száma hónapok óta az iszonyatosan magas 25% körül alakul.

Emiatt sokan hagyják el hazájukat, és Európában keresnek boldogulást.

Simge Koraltant is aggasztja hazája jövője, pedig csak 17 éves. „_Senki sem tudja, mi lesz itt két év múlva_” – mondja, de szerencsésnek tartja magát, mert tanulmányai lehetővé teszik, hogy külföldre utazzon.

„_Bár én nem szeretnék elmenni_” – teszi hozzá.

Eközben egy másik tanulmány szerint a hatalom minden erejét az idősebb, konzervatív és vidéki lakosság megszólítására fordítja. Nezih Onur Kuru poltikai elemző szerint a hatalom és a fiatalok közötti szakadék áthidalhatatlan.

„_Fordulópont volt a vizsgaidőszak módosítása, és fordulópont lesz a 2023-as választás is, ahol a Z-nemzedéken múlik majd a döntés_” – hangoztatja az elemző.

Összehasonlításul: a 2018-as magyar országgyűlési választásokon a Fidesz a szavaztok 49%-át nyerte el. A 30 év alattiak körében 37%-ot szerzett.