NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Mi lesz Ciszjordánia és a palesztinok sorsa?

Mi lesz Ciszjordánia és a palesztinok sorsa?
Szerzői jogok Euronews
Szerzői jogok Euronews
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Izrael július elsejétől, szerdától elkezdheti a terület annektálását.

HIRDETÉS

Július elsején, szerdán megkezdődhetne Benjamin Netanjahu tervének végrehajtása; Ciszjordánia egy részének beolvasztása Izrael területébe.

Az annexiót az izraeli koalíciós szerződés is tartalmazza, de még sok a kérdőjel, főként a hangos és széleskörű nemzetközi tiltakozás miatt.

Az Európai Unió álláspontja egyértelmű: Izrael egyoldalú terve szembemegy a nemzetközi szabályokkal, veszélyezteti a régió stabilitását és kizárja a kétállami megoldás lehetőségét.

A brüsszeli palesztin misszió nagykövete "nagyra értékeli az Európai Unió, és mindazon államok reakcióját, amelyek ellenezték, és a nemzetközi jog megsértésének tekintik Ciszjordánia elcsatolását. De ha Izrael folytatja tervének megvalósítását, akkor Európának további, határozott lépéseket, intézkedéseket kell tennie, amik túlmutatnak az annexió szándékának elítélésén, elutasításán - fogalmaz Abdalrahim Alfarra.

A tiltakozás nem csak az Európai Parlamentből érkezett. További európai országok törvényhozásából több mint ezer, különböző politikai pártokat képviselő honatya csatlakozott a Ciszjordániát bekebelező, izraeli tervet ellenző nyilatkozathoz.

"Úgy vélem, az állásfoglalás mögött Európa számára, mint politikai erő, egy egzisztenciális szempont is fellelhető - mondja Malik Ben Achour, a belga szövetségi parlament egyik képviselő. "Európa Izrael első számú kereskedelmi partnere. És ezt a meghatározó gazdasági pozícióját nem használja politikai eszközként. Európának élnie kell erős kereskedelmi, piaci pozíciójával, és azt egy olyan ambiciózus politikai fellépéssé kell formálnia, ami támogatja a békét a térségben."

Netanjahu az annexiót a szétszórt zsidó telepek hálózatán kívül, stratégiai szempontokkal indokolja; miszerint a Jordán folyó völgye Izrael biztonságának záloga.

A jeruzsálemi külügyi központ szakértője azt magyarázza, hogy a "Washington támogatását bíró terv lényege, hogy Izrael érvényesítse jogát azokra a területekre, amelyek egyébként is mindig Izrael részét képezték. Mert nincs olyan izraeli, aki beleegyezne abba, hogy potenciális ellenfeleink kezére adjuk a stratégiailag kritikus Jordán-völgyet. A kétállami modell működésének egyetlen lehetséges módja, alapfeltétele az, ami a kis zsidó nemzet minden egyes polgárának, és Izrael államnak is a biztonságát garantálja" - állítja Dan Diker.

Az Európai Unió és a legtöbb arab ország álláspontja szerint, Izrael Ciszjordánia elcsatolásával súlyosan sértené a nemzetközi jogot, és aláásná azt a célt, hogy Izrael mellett egy életképes, független palesztin állam jöhessen létre.

Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője sürgette az Egyesült Államokat, csatlakozzon a megrekedt izraeli-palesztin béketárgyalások újraindítását célzó nemzetközi erőfeszítéshez.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Történelmi látogatást tett az amerikai külügyminiszter Ciszjordániában

A tagállamoktól kér légvédelmi rendszereket Ukrajna számára az uniós vezetés

újabb szankciókat vet ki Iránra az Európai Unió