Az Európai Uniónak van terve a Fekete-tenger védelmére. Ám azután, hogy drónok elsüllyesztettek három kereskedelmi hajót Románia és Bulgária vizein, kérdésessé vált, Brüsszel miként tudja megóvni a térséget.
Dróntámadások három kereskedelmi hajót süllyesztettek el a Fekete-tengeren, matrózok vesztették életüket. A hét történései rávilágítottak arra, mekkora kihívással néz szembe Európa, amikor igyekszik megvédeni az egyik legsebezhetőbb tengeri térségét.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Rumen Radev bolgár miniszterelnök a kedden, mintegy 130 kilométerre az ország partjaitól történt dróntámadást „teljes mértékben elfogadhatatlannak” nevezte. Egy teherszállító hajó elsüllyedt, egy másik megrongálódott. Radev egyelőre nem nevezett meg felelőst, a vizsgálat még folyamatban van.
Oana-Silvia Țoiu román külügyminiszter az ország partjainál egy nappal korábban történt halálos incidenst „a nemzetközi jog kirívó megsértésének” minősítette.
Az ukrán gabonát szállító, török tulajdonú teherszállító hajó hétfőn kigyulladt, majd elsüllyedt Románia partjainál. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a hajót orosz drónok támadták meg. A fedélzeten tartózkodó két ember életét vesztette.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke mindkét incidenst elítélte.
„A Fekete-tengeren kialakult helyzet egyre aggasztóbb”, mondta. „A polgári hajózás elleni támadások elfogadhatatlanok.”
Az esetek ismét felvetették a kérdést, hogy mennyire képes Európa megvédeni a Fekete-tengeri hajózást és a kritikus infrastruktúrát, több mint egy évvel azután, hogy az EU elindította a térség biztonságának megerősítését célzó stratégiáját.
Amikor 2025 májusában bemutatták a Fekete-tengeri Biztonsági Stratégiát, Kaja Kallas, az EU külpolitikai főképviselője arra figyelmeztetett, hogy a térségre különösen erősen hatnak Oroszország Ukrajna elleni, teljes körű inváziójának tovagyűrűző hatásai.
„A Fekete-tenger térsége az elsődleges célpontja a hibrid műveleteknek. Az Európai Unió célja, hogy fokozza az együttműködést a kibertámadások, a dezinformáció és más ellenséges lépések elleni fellépésben”, mondta.
„Az ismétlődő légtérsértések, valamint a kikötők és hajózási útvonalak elleni támadások mind ezt a valóságot támasztják alá.”
Az intézkedéscsomag célja a tengeri folyosó biztonságának garantálása, valamint a kritikus infrastruktúra és eszközök – például az offshore létesítmények és a tenger alatti kábelek – védelme.
A stratégia egy Fekete-tengeri Tengeri Biztonsági Központ létrehozását is kilátásba helyezte, amelynek feladata a támogatás összehangolása és – többek között – a parti őrségek közötti együttműködés erősítése. A központ a tengerfenéken elhelyezett szenzorok adatait is elemezné, és figyelmeztetné a szövetségeseket a lehetséges veszélyekre, közelgő fenyegetésekre.
Arra a kérdésre, hogy miként értékeli a politika hatékonyságát a héten történt újabb incidensek fényében, Christian Wigand, az Európai Bizottság szóvivője közölte: a stratégia nyomán 65, összesen 200 millió euró értékű projekt indult el a térségben.
„Hogy ezt a kontextust is kiegészítsem: az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség felajánlotta támogatását a román és bolgár hatóságoknak, összhangban azzal a szerepével, hogy uniós szinten nyújt tengeri biztonsági és helyzetfelismerési támogatást”, tette hozzá.
„Románia és Bulgária műholdfelvételeket kért a támadásokat követően a helyzetfelismerés javítása érdekében.”
A Fekete-tengeri Tengeri Biztonsági Központról Wigand elmondta, hogy Románia és Bulgária vezeti a projektet, amelynek célja, hogy „segítse a tengeri helyzetfelismerés javítását és a kritikus infrastruktúra felmérését”.
Az Európai Bizottság júliusi jelentése, amely az EU Fekete-tengeri Stratégiájának végrehajtását értékelte, megerősítette, hogy a két ország közösen dolgozta ki a központ koncepcióját, amely többek között a komplex hibrid fenyegetések elhárítását célozza.
A bolgár vizek megsértését követően Románia külügyminisztere kedden közölte (forrás: angol), hogy a központ mindkét ország fő kikötőjében, azaz Konstancában és Várnában kap majd helyet.
Egy kiszivárgott példány azonban az EU meghatározó, éves védelmi felkészültségi jelentéséből komoly hiányosságokat tár fel Európa védelmi képességeiben, különösen a tengeri hadviselés területén.
A dokumentumot az Európai Védelmi Ügynökség állította össze, az Európai Bizottság és az EU külügyi szolgálata, az Európai Külügyi Szolgálat közreműködésével. A jelentés azt vizsgálja, hogy a 27 tagállam jó úton halad-e afelé, hogy 2030-ra elérje a megfelelő védelmi felkészültséget.
Noha az uniós kormányok 2024 és 2029 között mintegy 98,9 milliárd eurót terveznek tengeri képességekbe fektetni, a jelenlegi hiányosságok a haditengerészeti műveletek széles körét érintik.
„Kritikus hiányosságok mutatkoznak továbbra is a haditengerészeti lőszer- és rakétakészletekben, a haditengerészeti integrált lég- és rakétavédelemben (IAMD), a hosszú hatótávolságú csapásmérő képességekben, valamint a tengerfenéki infrastruktúra védelmében”, áll a jelentésben.
A probléma kezelésére a jelentés három fő lépést javasol: a tengeri helyzetfelismerési képességek fejlesztését, az óriási harcászati platformokba irányuló beruházások és a haditengerészeti csapásmérő képességek közötti egyensúly megteremtését, valamint beruházásokat az olyan támogató képességekbe, mint a tengerfenék védelme.
Mihai Sebastian Chihaia, az Európai Politikai Központ tengeri biztonsági szakértője szerint a Fekete-tenger túl kevés figyelmet kapott Európa tágabb védelmi vitáiban, és úgy vélte, önmagukban a stratégiák nem elegendőek.
„Van jó néhány stratégiánk, van jó néhány irányunk, de ha valóban biztonságossá akarjuk tenni a Fekete-tengert, valós képességekre van szükség”, mondta az Euronewsnak. Ilyen képességek például a hírszerzési műveletek, szenzorok, radarrendszerek.
Chihaia hangsúlyozta, hogy a NATO, amely az európai kollektív védelem alappillére, szintén kidolgozhatna egy kifejezetten a Fekete-tengerre vonatkozó stratégiát.
A hét eleji dróntámadások fényében Románia, Bulgária és Törökország hangsúlyozták, hogy összehangolják erőfeszítéseiket a térség biztonságának megerősítésére.
Chihaia szerint ugyanakkor továbbra is hiányzik egy átfogó vízió a Fekete-tenger jövőbeli biztonsági architektúrájáról. Az évek óta tartó egyeztetések ellenére a NATO mindmáig nem dolgozott ki ilyet. „Ez nem történt meg”, fogalmazott.
Chihaia úgy vélte, hogy a Bizottság szerepe az iránymutatás és az ötletek biztosítása a tagállamok számára. Ez magában foglalhat finanszírozási lehetőségeket is, például a Security Action For Europe (SAFE) nevű védelmi hitelprogramot.
„A program célja valójában az, hogy ösztönözze a tagállamokat az együttműködésre, új technológiai megoldások kidolgozására és ezek integrálására”, tette hozzá.
Thomas Regnier bizottsági szóvivő szerint Bulgária és Románia „kulcsszerepet játszik keleti szárnyunk védelmében”, és hozzátette, hogy a SAFE keretében a két ország összesen 20 milliárd euró támogatást kap.