Egy nap alatt dollármilliárdokat bukott Zuckerberg, de aggodalomra még nincs oka. Viszont figyelik majd a tartalmat – ígéri a Facebook.
Sorra állítják le – átmenetileg – hirdetéseiket a Facebookon a nagy, globális cégek. Lépésüket azzal indokolják, hogy a közösségi média nem tesz eleget a gyűlöletbeszéd kiszűrésére.
A hirdetéseket már korábban szüneteltető Coca Colához, Unileverhez és Starbuckshoz most csatlakozott a Ford, az Adidas, a Levi Strauss & Co. és a HP is. A Microsoft májusban állította le kampányát az ugyanahhoz a tulajdonosi körhöz tartozó Facebookon és az Instagramon. Számuk napról napra nő, a névsort pedig a CNN is frissíti.
A hirdetések kiesése következtében június 26-án 8%-ot zuhant a Facebook tőzsdei értéke. A főrészvényes Mark Zuckerberg azon a napon elméletileg 7,4 milliárd dollárt, átszámítva több mint 230 milliárd forintot bukott a piacon.
Az „Állítsd le a profithajhász gyűlöletbeszédet” mozgalom a bojkottot használja politikai eszközként. Állítása szerint a Facebook keveset tesz annak érdekében, hogy kiszűrje a rasszista és gyűlöletkeltő tartalmat. A nagyhirdetők a mozgalom felhívására döntöttek úgy, hogy egyelőre nem finanszírozzák a közösségi portált.
A bojkott okozta kár
„_Megsemmisítő hatású_” lehet a bojkott – idézi David Cummingot, az Aviva Investors befektetési szakértőjét a BBC.
A mostani egyébként nem az első, a közösségi média megregulázását célzó intézkedés. Három éve, 2017-ben a YouTube-on szüneteltek a hirdetések, amelyek korábban nyíltan rasszista és homofób videók mellett jelentek meg.
A bojkott elérte a célját: a YouTube anyavállalata, a Google változtatott publikálási politikáján.
Noha a Facebook látványosan esett a tőzsdén, pótolhatatlan kár egyelőre nem érte. Sok kis- és középhirdető kitartott mellette, márpedig a Facebook bevételeinek zöme tőlük származik.
A nagyhirdetők – a CNN számítása szerint – mindössze 6%-ban járulnak hozzá a Facebook bevételeihez.
Eközben a hirdetési guruk – például Mat Morrison Digital Whiskey-ből – arra emlékeztetnek, hogy a kisvállalkozók „_nem engedhetik meg maguknak_”, hogy ne hirdessenek a Facebookon. Számukra a közösségi média olcsóbb a tévénél, és pontosabban megtalálja a célközönséget.
A „_Stop Hate for Profit_” – no meg a tőzsdei visszaesés – nyomására a Facebook egyelőre csak annyival reagált, hogy jelölni fogja a gyűlöletbeszédet. További részletek a héten várhatók.
Bojkott a múltban
A 18. század végén az abolicionista, a rabszolgaság eltörlését követelő mozgalom hívei arra szólították fel a briteket, hogy ne vegyenek rabszolgák által előállított termékeket. A becslések szerint 300 ezren hagytak fel a cukor vásárlásával – és ezzel határozott nyomást gyakoroltak a rabszolgaság felszámolására – emlékeztet a BBC.
Maga a szó is brit eredetű. A névadó Charles C. Boycott, jószágigazgató – munkáltatója érdekeit védve – a követelések dacára sem volt hajlandó alacsonyabb földbérleti díjat kérni.
Ezért őt és családját teljesen kiközösítették és elszigetelték: nem engedelmeskedtek szolgáik, nem dolgoztak nekik a mezőgazdasági munkások, a bolti eladók, sőt a postás sem kézbesítette a Boycottnak címzett leveleket.
