A lengyelországi elnökválasztás második fordulójába bejutott két jelöltet az unióhoz köthető viszonya határozza meg: az egyik összecsap Brüsszellel, a másik közeledne.
Merre tart Lengyelország az elnökválasztás után? – utalhatnánk a Nobel-díjas Henryk Sienkiewicznek az ókori Rómában játszódó regényére. A második fordulóba jutó két jelölt ugyanis eltérő fejlődési irányt vázolt fel híveinek.
HIRDETÉSAz első fordulóban Andrzej Duda, a hivatalban levő elnök a legfrissebb adatok szerint a szavazatok valamivel kevesebb mint 44%-át, ellenfele, Rafał Trzaskowski, varsói polgármester 30%-nál egy kicsivel többet szerzett – jelenti a Rzeczpospolita.
Az elnökválasztást eredetileg májusban kellett volna lebonyolítani. Az akkori közvéleménykutatások szerint Duda valószínűleg már az első fordulóban nyert volna. A járvány azonban közbeszólt, így a voksolást áttették június utolsó vasárnapjára.
Nagyon leegyszerűsítve két nézet csapott most össze: a Brüsszel-ellenes és a Brüsszel-párti.
Andrzej Duda arról beszélt vasárnap este, hogy ellenfelével bár riválisok, a cél közös: egy erős, biztonságos Lengyelország, amely őrzi méltóságát, és népe biztos lehet abban, hogy a nagyvilágban is méltósággal képviselik. Egy olyan Lengyelország, amelynek az érdekei és ügyei mindennél előbbre valóak azok számára, akik vezetik.
Trzaskowski másképp látja ezt. A társadalom több mint 58 százaléka változást akar – mondta –, és ő azt üzeni nekik, hogy őket képviseli – ő a változás embere!
Duda Lengyelországa
A regnáló elnök a Jog és Igazságosság hű szövetségese. A párt keményen összecsapott az unióval az igazságszolgáltatás és a sajtó megreformálása kapcsán.
„Elszomorító”, amikor egy magasrangú európai politikus „úgy dönt, hogy a kisebbség célozza meg politikai haszon reményében” – ezt mondta róla Věra Jourová, az Európai Bizottság alelnöke azok után, hogy Duda június derekán a kommunizmusnál is rombolóbb „ideológiának” minősítette a melegmozgalom célkitűzéseit.
A lengyel kormánypártnak nagyobb a sikere az Atlanti-óceán túlpartján, mint Európában – állapítja meg a BBC.
Andrzej Duda ugyanis a múlt hét szerdáján Donald Trump vendége volt. Ő volt az első külföldi államfő, akit a járvány óta a Fehér Házba látogatott.
Trump nem győzte dicsérni. „He is doing a terrific job”, azaz „elképesztő munkát végez” – alkalmazta Duda esetében is kedvenc, elismerő jelzőjét az amerikai elnök, aki saját céljaival összhangban nem titkoltan a lengyel elnök újraválasztásának szurkol.
Azt is megígérte, hogy a Németországból kivont amerikai csapatokat Lengyelországba telepítik át.
Ennek az előkészületei egyébként már tavaly megkezdődtek egy amerikai parancsnokság megalapításával.
Andrzej Duda egyébként a Jog és Igazságosság társalapítójának, a szmolenszki légikatasztrófában elhunyt Lech Kaczyński néhai államfőnek volt a tanácsadója.
Duda buzgó katolikus, és elszántan harcol az azonos neműek házasságkötése, és az ellen, hogy gyermekeket fogadhassanak örökbe.
A brüsszeli konfrontációk dacára azt mondja: kizárt, hogy országa kilépjen az unióból.
Trzaskowski közeledne Brüsszelhez
A politikai pályán feltörekvő Rafał Trzaskowski Dudával szemben azt ígéri: javítani kíván a kapcsolatokon Brüsszellel.
Trzaskowski korábban a Tusk-kabinet tagja volt.
„Varsó mindenkinek” – üzente tavalyelőtt, és ezzel a jelszóval megnyerte a polgármesteri választást.
HIRDETÉSAz önkormányzati választások után kiderült: a kormányzó pártnak van mitől tartania.
„Van egy világos trend, amely azt mutatja, hogy az emberek elhúzódnak a kormányzó párttól, legalábbis a nagyvárosokban” – állapította meg a Varsói Egyetem politológia professzora.
Egy évvel később Trzaskowski is csatlakozott a Szabad Városok Szövetségéhez, amely összefogást hirdetett Budapest, Pozsony, Prága és Varsó, vagyis a V4-ek fővárosai között. Céljuk, hogy európai értékek mentén szervezzék meg a rájuk bízott városok életét, a nyitottság, a tolerancia és a kulturális sokszínűség szellemében.
A félelnöki lengyel rendszer
Lengyelországban – az államfő vétójogával – félelnöki rendszer van. Amennyiben az elnök élni kíván ezen jogával, a helyzet pillanatnyi állása szerint a kormánypárt parlamenti többsége nem elegendő a vétójog érvénytelenítéséhez.
Az országot – helytállásáért – dicséri az Egészségügyi Világszervezet. A korlátozások korai alkalmazásának köszönhetően a 38 millió országban 33 ezer fertőzöttet regisztráltak. Közülük 1400-an haltak meg.
HIRDETÉSA lengyel gazdaság azonban a járvány következtében a recesszió felé sodródik.