rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Az államfő és Varsó polgármestere száll ringbe az elnökségért Lengyelországban

euronews_icons_loading
Az államfő és Varsó polgármestere száll ringbe az elnökségért Lengyelországban
Szerzői jogok  Petr David Josek/Copyright 2020 The Associated Press. All rights reserved
Betűméret Aa Aa

Lesz második fordulója az elnökválasztásnak Lengyelországban. A vasárnapi voksolás immár hivatalos adatai szerint a kormányzópárt támogatta jelenlegi államfő, Andrzej Duda és az ellenzéki Polgári Platform jelöltje, Rafał Trzaskowski verseng majd a posztért július 12-én.

Öt évvel ezelőtt is Andrzej Duda végzett az élen az első fordulóban, de akkor a pártállás fordított volt, ő volt az ellenzéki jelölt a hivatalban lévő elnökkel, a centrista Bronisław Komorowskival szemben. Most a szavazatok 45,24 százalékát szerezte meg.

Kihívója, Rafał Trzaskowski, aki Varsó polgármestere, a voksok 28,9 százalékát kapta.

Andrzej Duda arról beszélt vasárnap este, hogy bár riválisok, a cél közös: egy erős, biztonságos Lengyelország, amely őrzi méltóságát, és népe biztos lehet abban, hogy a nagyvilágban is méltósággal képviselik. Egy olyan Lengyelország, amelynek az érdekei és ügyei mindennél előbbre valóak azok számára, akik vezetik.

Beata Zawrzal/Copyright 2020 The Associated Press. All rights reserved.
Rafał TrzaskowskiBeata Zawrzal/Copyright 2020 The Associated Press. All rights reserved.

Trzaskowski másképp látja ezt. A társadalom több mint 58 százaléka változást akar - mondta -, és ő azt üzeni nekik, hogy őket képviseli - ő a változás embere!

A számok azt mutatják, hogy a lengyeleknek most valóban fontos volt, hogy letegyék voksukat, az első fordulóban 64,3 százalékos volt a részvételi arány.

Az államfő, Andrzej Duda a konzervatív értékek védelmében lép föl, és az életszínvonal emelkedését ígéri. Ellenfele, Rafał Trzaskowski a jóléti programok továbbvitele mellett az alkotmányos rend helyreállításával kampányolt.

A kormányzó Jog és Igazságosság az elmúlt években jelentősen központosította az államigazgatást, és nemzetközi botrányt kavart reformjával gyakorlatilag felszámolta az igazságszolgáltatás függetlenségét. Emiatt Brüsszel - az Európai Unió történetében először - életbe léptette a később Magyarországgal szemben is aktivált hetedik cikkelyt. Az eljárás végső esetben a tagság felfüggesztéséhez vezet.