Karol Nawrocki a várakozások szerint ahol csak tudja, akadályozza majd a lengyel kormány munkáját, ez pedig könnyen a koalíció felbomlásához és előrehozott választásokhoz vezethet. A magyar kormány viszont örülhet annak, hogy lengyelországi szövetségesei nem kerültek ki teljesen a hatalomból.
HIRDETÉS
A történelem ismétli önmagát. Varsó polgármestere, Rafał Trzaskowski legalábbis biztosan így érzi, a politikus ugyanis öt éven belül már másodszor bukott el minimális különbséggel egy elnökválasztást. 2020-ban 48,97 százalékot szerzett a második fordulóban, most vasárnap pedig még közelebb került ahhoz, hogy Lengyelország államfője legyen, a szavazók 49,11 százaléka voksolt rá. Pechére ez pont annyit ér, mintha egyetlen szavazatot sem kapott volna: az 50,89 százalékot szerzett Karol Nawrocki nyert, és így ő lesz a lengyel elnök a következő öt évben.
Erős ellensúlya lesz a kormánynak az új lengyel elnök
Trzaskowskinál azonban még szomorúbb lehet az eredmény miatt az ország miniszterelnöke, Donald Tusk. A szakértők nagy része ugyanis a kampány alatt egyetértett abban, hogy az elnökválasztás valódi tétje Lengyelország kormányozhatósága. Márpedig Tusk jelöltje Trzaskowski volt, miközben az ellenzék vezető ereje, a Jog és Igazságosság (PiS) Nawrockit támogatta.
A hatalmas tét oka abban keresendő, hogy Lengyelországban az elnöknek jóval nagyobb hatalma van, mint például Magyarországon - részben azért is, mert közvetlenül, az állampolgárok által választott tisztségről van szó. A lengyel államfőnek vétójoga van, tehát nem köteles aláírni egyetlen törvényt sem, amit a lengyel parlament, a Szejm elfogad, és így meg tudja bénítani a kormány munkáját. Az államfői vétót a parlament csak háromötödös többséggel írhatná felül egy-egy törvényjavaslat esetében, ennek megszerzésére azonban Donald Tusk kormányának vajmi kevés esélye van.
A vétójogon felül maga az elnök is benyújthat törvényjavaslatokat a parlamentnek, illetve népszavazást is kezdeményezhet, ha úgy látja jónak. Sőt, az elnököt a lengyel alkotmány a honvédelem és a külpolitika területén is erős jogosítványokkal ruházza fel.
Nagy kérdés, hogy kihúzza-e a kormánykoalíció a 2027-es választásig
A nyugati orientációjú Polgári Koalíció Tuskkal az élen hiába nyerte meg 2023 őszén az országgyűlési választást, az elmúlt bő másfél évben csak komoly korlátokkal tudott kormányozni, és a programjának olyan alapvető fontosságú elemeit sem tudta végrehajtani, mint a rendkívül szigorú abortusztilalom enyhítése. A távozó államfő, Andrzej Duda ugyanis szintén a Jog és Igazságosság párt szövetségese volt, így minden olyan reformot megvétózott volna, ami szembemegy a 2015 és 2023 között kormányzó PiS politikájával. Tusk Karol Nawrockitól sem számíthat több jóindulatra.
„Igazából másodrangú a kérdés, hogy ki milyen politikát képvisel az elnökjelöltek közül. Az elsőrangú kérdés az, hogy kormányozható lesz-e Lengyelország júniustól, vagy kormányozhatatlan lesz. Azt gondolom, hogy ha Nawrocki nyer, akkor nagy esélye van annak, hogy kormányozhatatlan lesz, és annak is nagy esélye van, hogy ez szétrobbantja majd a koalíciót. Hiszen lesznek olyan pártok, amelyek úgy ítélik meg, hogy felesleges fenntartani a koalíciót úgy, hogy semmi esélyük nincs a saját programjuk megvalósítására" - mondta még a választás előtt az Euronewsnak Mitrovits Miklós Lengyelország-szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Kelet-Európa Kutatóintézetének munkatársa.
A Sussexi Egyetem professzora, Aleks Szczerbiak a Guardiannek nyilatkozva egyenesen odáig ment, hogy Nawrocki elnöksége alatt még nehezebb helyzetben lesz Tusk kormánya, mint Andrzej Duda idején volt. Az új elnök ugyanis új demokratikus felhatalmazással kezdheti meg a munkát egy olyan elnökválasztás után, ami a kormány munkáját megítélő népszavazásként is felfogható.
Márpedig a lengyel választópolgárok átérezték a választás tétjét: a jogosultak 71,63 százaléka vett részt a választáson, ami részvételi rekordnak számít a modern Lengyelország történetében. Nawrockinál pedig egyetlen lengyel elnökjelölt kapott több szavazatot eddig: a rendszerváltás kulcsfigurája, Lech Wałęsa még 1990-ben, és ő is csak 15 ezerrel. Igaz, a 10 millió 622 ezer szavazat akkor majdnem 75 százalékos győzelemre volt elég a jóval alacsonyabb részvétel mellett.
A jelenlegi kormánykoalíció négy pártból áll: a Tusk-vezette Civil Koalíción kívül a Lengyelország 2050 nevű párt, a Lengyel Néppárt és az Újbaloldal szerepel még benne, a Razem (magyarul Együtt) nevű, radikálisan antikapitalista baloldali párt pedig ügyek mentén, kívülről támogatja a kormánypártokat. A koalíciónak jelenleg 53 százalékos többsége van a Szejmben. Ha bármelyik kispárt úgy dönt, hogy kilép a kormányerők kötelékéből, azzal a koalíció elveszíti a parlamenti többségét, egy ilyen forgatókönyv pedig könnyen előrehozott választáshoz vezethet.
Kaczyński körül fogyott a levegő, de most ismét megerősítheti a hatalmát
Valószínűleg ebben bízik a Jog és Igazságosság pár elnöke, Jarosław Kaczyński is, akinek szintén rendkívül fontos volt a vasárnapi szavazás eredménye. Nawrocki egyértelműen Kaczyński embere, a pártvezér választotta ki őt az elnöki kampányra, így ha veszített volna, az Kaczyński pozícióit is megingathatta volna a párton belül. Különösen úgy, hogy a 2023-as parlamenti választás elvesztése után ez már Kaczyński második kudarca lett volna, a következő választásig pedig bőven lett volna idő arra, hogy újragondolják a párt vezetését.
Nawrocki győzelmével viszont úgy tűnik, hogy a pártelnök jó lóra tett, és megerősödve kerülhet ki az elnökválasztásból. A lengyel belpolitikát így várhatóan továbbra is Donald Tusk és Jarosław Kaczyński rivalizálása fogja meghatározni, ahogyan azt az elmúlt évtizedekben már megszokhattuk.
Amatőr boxoló és múzeumigazgató is volt Lengyelország következő elnöke
A gdanski illetőségű, 42 éves új államfő múltjában számos színes epizód van az amatőr boxtól kezdve a futballhuliganizmusig, de a közvélemény leginkább a náci és kommunista bűnöket vizsgáló Nemzeti Emlékezet Intézetének vezetőjeként ismeri őt Lengyelországban. A történész végzettségű Nawrocki ebben a pozícióban bekerült a reflektorfénybe, kinevezése előtt, 2017 és 2021 között pedig a gdanski második világháborús múzeum igazgatójaként dolgozott. Vezetői tapasztalata tehát volt már, politikai viszont még egyáltalán nem, amikor elnökjelöltté választotta őt a Jog és Igazságosság párt.
A politikai pályafutása beindulásával néhány csontváz is kiesett a szekrényből. Nawrockit az elmúlt hónapokban megvádolták azzal, hogy
- még fiatalon, biztonsági őrként prostituáltakat intézett egy hotel vendégeinek
- tisztességtelenül szerezte meg egy idős ember lakását
- és részt vett egy futballhuligánoknak szervezett tömegverekedésen.
Az első két állítást egyértelműen tagadta a politikus, a harmadikkal kapcsolatban pedig azt mondta, hogy egy nemes küzdelemben vett részt társai oldalán.
Keményebb hangvétel Ukrajnával szemben
Nawrocki a „Lengyelország az első, a lengyelek az elsők" mottóra építette fel a kampányát, és üzenetei jól illeszkedtek a PiS által képviselt lengyel konzervatív irányzathoz a migrációt, az LMBTQ-mozgalmat, a családtámogatási rendszert vagy éppen az abortuszjogot illetően.
A „lengyelek az elsők" üzenet azt is jelentette, hogy az ukránok a másodikak: bár Ukrajna támogatását ő is fontosnak nevezte, felszólalt az ellen, hogy a Lengyelországban élő ukrán menekültek a lengyelekkel megegyező szociális támogatásokban részesüljenek. Ez a politika egyébként illeszkedik a lengyel társadalom hozzáállásának változásához.
„Lengyelországban több millió ukrán él, ezek közül nagyjából másfél millió érkezett menekültként a háború miatt. A többségük dolgozik, de a társadalmi feszültségek azért ennyi év után itt-ott kibukkannak, és ezeket föl lehet nagyítani" - mondta erről Mitrovits Miklós.
Az új elnök nyíltan ellenzi azt is, hogy Ukrajna belépjen a NATO-ba, ez az álláspontja pedig jól jött neki az első forduló szélsőjobbos szavazóinak begyűjtéséhez. Az első körben a radikális jobboldali Konföderáció jelöltje, Sławomir Mentzen végzett a harmadik helyen majdnem 14 százalékkal. Nawrocki a két szavazás között aláírta Mentzen ultimátumát, amit a támogatásáért cserébe fogalmazott meg, és amiben olyan pontok szerepeltek, hogy az új elnök nem enged majd lengyel katonákat Ukrajna területére és nem ír alá olyan törvényt, amely ratifikálja Ukrajna felvételét a NATO-ba. Ezzel együtt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfő reggel gratulált Nawrockinak a győzelemhez, és kifejezte reményét a két ország közötti gyümölcsöző együttműködés folytatását illetően.
Trump és Orbán szövetségese ül a lengyel elnöki székbe
Az Európai Bizottság elnöke szintén pozitív üzenetet fogalmazott meg az X-en. Ursula von der Leyen a bejegyzése szerint magabiztos azt illetően, hogy az EU és Lengyelország között továbbra is nagyon jó lesz az együttműködés.
Az elemzők szerint azonban Nawrocki győzelme alááshatja a Tusk-kormány érdekérvényesítő képességét az európai porondon. Az Ukrajna elleni orosz invázió kezdete óta Lengyelország szerepe a NATO-ban és az EU-ban is felértékelődött, az ország az Ukrajnát támogató tettrekészek koalíciójának is fontos tagja. Egy kormánybarát elnökkel Lengyelország tovább erősödhetett volna az európai porondon, így viszont a belpolitikai bizonytalanság a brüsszeli manőverezési lehetőségeit is csökkentheti Donald Tusknak.
Az új elnök ráadásul az Európa-barát Tusk-kormánnyal ellentétben (és a PiS-hez hasonlóan) a föderáció erősítését elutasító, nacionalista politikát visz. Nawrocki természetes szövetségeseit tehát nem az Európai Bizottságban, hanem például Budapesten kell keresni: nem csoda, hogy győzelméhez hétfő reggel Orbán Viktor kormányfő és Szijjártó Péter külügyminiszter is nagy örömmel gratulált. A román elnökválasztást elveszítő George Simion néhány napja egészen odáig ment, hogy ha Nawrocki kikap a lengyel elnökválasztáson, akkor jövőre Orbán Viktor is követni fogja a sorban, és az egész Európai Unió diktatúrává válik.
Azt azért érdemes megjegyezni, hogy bár a Jog és Igazságosság hosszú ideje a Fidesz szövetségesének számít az európai politikában, a két párt két külön pártcsaládban szerepel az Európai Parlamentben. Orbán Viktor nagy célja, hogy egyesítse az EP-ben a nemzeti radikális (vagyis nézőponttól függően populista, konzervatív vagy éppen szélsőjobboldali) erőket, ez irányú törekvései azonban egyelőre nem vezettek eredményre.
A világpolitika egy kiemelkedően fontos szereplője mindenesetre biztosan örül Nawrocki győzelmének, ő pedig nem más, mint Donald Trump. Az amerikai elnök májusban személyesen fogadta az (akkor még) elnökjelöltet a Fehér Házban, néhány nappal ezelőtt pedig Kristi Noem belbiztonsági miniszter is támogatásáról biztosította Nawrockit. Az amerikai politikus még azt is belengette, hogy ha a lengyelek megválasztják Trump szövetségesét, akkor tovább mélyülhet az Egyesült Államok és Lengyelország között fennálló katonai együttműködés, melynek keretében már most is nagyjából 10 ezer amerikai katona állomásozik lengyelországi támaszpontokon.