A demokraták javaslatából nem lesz törvény, de abban a republikánusok is egyetértenek, hogy az Egyesült Államokban meg kell regulázni a rendőrséget. A rendőrségi munka azonban másként is végezhető – ezt bizonyítják a nemzetközi példák.
A demokrata többségű amerikai Képviselőház ugyan megszavazta a rendőrség megreformálásáról szóló törvényjavaslatot, elenyésző a valószínűsége azonban, hogy törvény születik belőle. A republikánus többségű Szenátus enyhébb változattá formálná, Trump elnök pedig egyenesen vétót helyezett kilátásba.
A kongresszusi törvényjavaslatot George Floydról nevezték el, arról a fegyvertelen afroamerikai férfiről, aki rendőri brutalitás következtében fulladt meg pontosan egy hónapja.
A törvényjavaslat a rendőröket személyesen teszi felelőssé az eljárás soron okozott károkért; megtiltja az engedély nélküli házkutatást – amit kábítószeres rajtaütésekkor alkalmaztak gyakran; és leállítja a rendőri egységek katonai felszereléssel történő ellátását.
Az indítványt a demokraták mellett három republikánus képviselő is támogatta.
A Szenátus azonban azzal az indokkal utasította el a javaslat megvitatását, hogy eltúlzott, és ezzel aláássa a bűnüldözés eredményességét.
Abban viszont mind a két vezető amerikai párt egyetért, hogy felül kell vizsgálni a rendőrség képzési rendszerét, ki kell terjeszteni a testkamerák használatát, és létre kell hozni azoknak a rendőröknek az országos nyilvántartását, akiket túlkapáson értek – jelenti a BBC.
A rendőrségi büdzsé megnyirbálása
A rendőrségi költségvetés csökkentését indítványozzák George Floyd halála óta szerte az Egyesült Államokban.
Néhol teljes rendőri alakulatok felszámolását követelik arra hivatkozva, hogy csak így számolható fel az intézményes rasszizmus.
Minneapolisban – abban a városban, ahol George Floyd rendőri túlkapás áldozata lett – egyébként a városi tanács feloszlatta a rendőrséget.
Az Egyesült Államok mellesleg kiemelkedően sokat költ a rendőrségre. Az Egyesült Államokban a kormányzati kiadások 5,3%-a a rendőrségen landol. Nagy-Britanniában ez az arány 4,4%, Németországban 3,5%, Luxembourgban pedig már csak 2,5% – hasonlítja össze a költségvetéseket a CNN.
Követendő külföldi példák
Ugyanakkor Stockholmban, a svéd fővárosban például válsághívókat hoztak létre, amelyek révén biztonságos körülmények között folytatható párbeszéd a mentális betegségekben szenvedő, éppen válságot átélő emberekkel.
Új-Zélandon, Ausztrália egyes részein és az amerikai Nevada államban feloszlatták a rendőrség szexuális bűnökkel foglalkozó részlegét a bordélyok legalizálása után. A rendőrök fölöslegessé váltak, mert csökkent a szexuális visszaélések száma.
Portugáliában az ezredforduló óta a kábítószerügyeket egészségügyi és nem rendőrségi problémaként kezelik – méghozzá eredményesen.
Skóciában arra képzik ki a rendőröket, hogy idejekorán azonosítsák a veszély jeleit. Ezek után hidegvérűen közelítik meg a gyanúsítottat. Itt egyébként az eltelt 10 évben a negyedével csökkent az erőszakos bűncselekmények és gyilkosságok száma.
Helsinkiben a rendőrséggel a civil szervezetek működnek együtt nemcsak a bűnügyek felszámolásában, hanem megelőzésében is.