A történelemben volt már ilyen példa, de csak egészen rendkívüli esetben. A főváros vezetése vitatja, hogy a Fehér Háznak be kellene avatkoznia Washington közbiztonsági ügyeibe.
HIRDETÉS
Pam Bondi igazságügyi miniszter (egyben szövetségi legfőbb ügyész) elrendelte, hogy az amerikai főváros felett a Kábítószerellenes Ügynökség (DEA) igazgatója vegye át a felügyeletet.
A főügyész csütörtök este utasította Washington D.C. polgármesterét és rendőrségét, hogy fogadják el Terry Cole-t, a Kábítószer-ellenes Ügynökség vezetőjét a kerület „sürgősségi rendőrbiztosának”, és adják át neki a hivatal teljes irányítását.
Bondi rendelete utasította Muriel Bowser polgármestert és hivatalát, hogy vessenek véget a főváros „menedékváros” politikájának. A város vezetése és ügyésze viszont mereven ellenzi és jogellenesnek tartja az utasítást.
Mint beszámoltunk, előző nap még csak arról volt szó, hogy a washingtoni Nemzeti Gárda a Fehér Ház és a Capitolium környékén biztosítja a védelmet, de az új lépés már erős szintemelkedést jelez. A DEA nem nemzetbiztonsági, hanem egy specializált bűnüldöző szervezet, amelyet a törvény nem ruház fel rendőri hatáskörrel.
Bondi üzenete azonnal kiváltotta a főpolgármesterének és kerületi főügyész feddését, akik jelezték, hogy nem fognak eleget tenni a kérésnek. Ellenkezésük azonban valószínűleg hiábavaló, mert a Főparancsnok (Donald Trump) jogosult a rendőri felügyelet elrendelésére.
A fővárosi kerület (Washington D.C.) jogállását rendező 1973-as törvény szerint "sürgős esetben" elrendelhető a főváros rendőri irányításának átvétele, amiről a Kongresszust is értesíteni kell. Ha viszont a különleges helyzet 30 nap után is fennáll, azt már engedélyeztetni is kell a törvényhozással.
Elvileg megtörténhet, hogy Donald Trump hossza időre is teljhatalmat szerez a főváros felett
Brian Schwalb D.C. főügyészer szerint a törvény nem hatalmazza fel az elnököt a rendőrfőnök elmozdítására vagy leváltására, illetve a rendőrség parancsnoki láncának megváltoztatására. Nézete szerint „a Bondi-rendelet túllépi a hatáskörét.”
Mivel azonban a szövetségi szervek már kezdik megszállni a fővárost, az ellenkező jogi véleményeket nehéz lesz érvényesíteni. Az ügy bíróság elé kerül, de kimenetele és végrehajthatósága kérdéses. Három bírói szint is elképzelhető, és mire a döntés megszületik, a Trump-csapat teljesen berendezkedhet a főváros rendőri vezetésében. Az AP jelentése szerint az első beadvány már be is futott a kerületi bíróságra.
A kormány rendelete több konkrét utasítást is tartalmat. Így például megszünteti, hogy egy illegális bevándorlót csak szövetségi paranccsal lehessen letartóztatni. Ennek alapján egy kábítószerügynök akkor is elfoghat egy bevándorlót, ha az nem kereskedik és nem is birtokol drogot. Ugyanígy, egy drogügynöknek elvileg nincs jogköre megállapítani, hogy egy személy illegális bevándorló-e, és - ugyancsak elvileg - nincs is hozzáférése a bevándorlási hatóság adatbázisaihoz.
Az intézkedések gyors sorozata egybevág Donald Trump törekvésével, hogy „megtisztítsa a fővárost” az illegális migrációtól, aminek eddig a menedékvárosa volt.
„Washington nem marad menedékváros, amely aktívan védi a bűnöző idegeneket” – mondta Bondi a Fox News csütörtöki interjújában. „Ez nem fog megtörténni.”
A döntés ellen védekezők érvelését megnehezíti, hogy voltak már hasonló esetek
A legismertebb precedens 1968 áprilisában történt. A Martin Luther King meggyilkolása után kirobbant zavargások idején Lyndon B. Johnson elnök szövetségi csapatokat és a Nemzeti Gárdát vezényelte Washington D.C.-be, és a főváros rendőrségi irányítását is átvette. Az intézkedés a rend helyreállításáig tartott, de már akkor is komoly vita övezte, mert felmerült a kérdés, hogy meddig mehet el a szövetségi kormány a helyi önkormányzati autonómia kárára.
A 2021. január 6-i Capitolium ostroma idején Trump elnök engedélyezte a Nemzeti Gárda mozgósítását a fővárosban, de ez nem járt a rendőrség teljes átvételével, csak szövetségi egységek bevonásával. (A hét elején még úgy tűnt, hogy a folyamat most is megáll ezen a szinten, de tegnap mégis eszkalálódott.)
A történelembe visszatekintve volt több példa is az önkormányzati autonómia korlátozására. Kennedy és Johnson elnökök idején főként a déli államokban vetettek be szövetségi erőket, elsősorban a színesek elleni szegregáció letörésére. Ebbe még Wallace alabamai kormányzói hatáskörének megvonása is belefért, amiért nem engedte be az egyetemekre a felvételt nyert feketéket.
1970-es évek elején, a hirtelen támadt New York-i bűnözési hullám miatt az FBI és más ügynökségek nagyon erős közös nyomozócsoportokat alakítottak, ami gyakorlatilag szövetségi irányítást jelentett olyan ügyekben, mint a helyi szervezett bűnözés és a drogkereskedelem.
Ilyen kiterjedt hatásköri elvonásra azonban a főváros esetében nem volt még példa.