EventsEseményekPodcasts
Loader
Find Us
HIRDETÉS

Vendégmunkások hozták haza Nyugat-Európából a koronavírust

A Szentágothai János Kutatóközpont által készített filogenetikai ábra
A Szentágothai János Kutatóközpont által készített filogenetikai ábra Szerzői jogok Euronews
Szerzői jogok Euronews
Írta: Károly Szilágyi
Közzétéve: A legfrissebb fejlemények
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Pécsi kutatók megnézték, hogy a Magyarországon megjelenő vírusok honnan származnak. Az derült ki, hogy javarészt a karantén elején hazajövők hurcolhatták be a koronavírust.

HIRDETÉS

Magyarországra elsősorban a Nyugat-Európából hazajövő magyar vendégmunkások hurcolták be a koronavírust, ez derül ki a pécsi egyetem legfrissebb kutatásából, az első magyarországi úgynevezett genomikai járványelemzésből.

Azt vizsgálták a kutatók, hogy a járvány első hónapjának végén, közvetlenül a korlátozások bevezetésekor mi zajlott az országban. A Szentágothai János Kutatóközpont adjunktusát, Kemenesi Gábort kérdeztük a vizsgálatról:

„A genomikai járványelemzés fogalma szorosan társul a járványokhoz, ezek azok a vizsgálatok, amikből megértjük, hogy egy-egy vírus a világban emberről-emberre, régióról-régióra hogyan terjedt. És ebből az látszik – ami egyébként várható is volt – az egész régióra, Közép-Kelet-Európára, hogy a Nyugat-Európából hazaáramló munkások, vendégmunkások több helyről hazahurcolták a vírust.”

Ebben a régióban úgy tűnik, kevesebb megbetegedést regisztráltak, mint Nyugat-Európában, ahonnan hazahurcolták a fertőzést. Ennek mi lehet az oka?

„Ez a kutatás is megmutatta amit egyébként régiósan sejtettünk, és amit mindenki tapasztalt, hogy itt azért nem lett Észak-Olaszország, nem lett Spanyolország, mert időt nyertünk Nyugat-Európához képest. A keleti blokk, Európa keleti fele látta, hogy mi történt Nyugat-Európában, itt volt idő cselekedni, és itt az az egy-másfél hétnyi idő adta meg azt a lehetőséget, hogy jobban megússzuk ezt az egészet.”

Közzétettek néhány grafikát is, ezekből mit lehet kiolvasni?

„Ez egy általános, úgynevezett filogenetikai ábra, ez arra való, hogy a rokonsági fokait egy-egy vírusgenomnak megmutassuk, és azzal az ábrával is tovább szemléltettük ezt a jelenséget, hogy nagyjából egy szűk időben történtek behurcolások, főként Európából.”

A vírus már itt van, mit lehet tenni azért, hogy fékezzük a terjedését?

„Az általános higiéniára odafigyelni, követni az utasításokat, mert az utasítások mindig arra vonatkoznak, hogy az országos vagy a régiós helyzet éppen milyen, ahhoz igazodva próbálja leszorítani a vírus terjedését. A maszkhordás mellett például abszolút ki lehet állni, a maszkhordás az egyik közösségi hatást fejt ki. Ha maszkot hordunk, azzal is lassítjuk, gátoljuk a vírus terjedését, ez egy nagyon egyszerű érv a maszk mellett, bármilyen maszkról is legyen szó. Kézmosás, arcunk érintésének kerülése, ezek még mindig igaz szabályok, amiket az eleje óta sulykolunk.”

A legtöbb vendégmunkás nem jókedvéből tért haza, hanem munka nélkül maradtak a kijárási korlátozások után. Az akkori szabályok értelmében pedig csak a gócnak számító országokból érkező, és a betegség tüneteit mutató embereknek kellett karanténba vonulniuk, így a tünetmentes emberek sokszor tudtukon kívül, az akkor érvényes szabályok betartása mellett hozták Magyarországra a vírust.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

6 mentősnél mutatták ki eddig a koronavírus-fertőzést Magyarországon

Orbán Viktor nem az EU elnöke, sőt, alig van munkája a soros elnökséggel

56. Kékszalag: 2 órás lemaradást behozva, az utolsó métereken nyert ismét a Fifty-Fifty