A kutató éppen azt a technológiát készül a gyakorlatba átültetni, amelynek kidolgozásáért a Nobel-díjat kapta. Ebből pedig remélhetőleg az egész emberiség profitálni fog.
HIRDETÉS
Az úgynevezett molekuláris ujjlenyomat módszerével a jelenleginél korábban fel lehet majd ismerni a rák és más betegségek kialakulását. Ezen dolgozik jelenleg Krausz Ferenc, a Semmelweis Egyetem legrangosabb tudományos díjának, a Semmelweis Budapest Award idei díjazottja.
A Nobel-díjas fizikus reményei szerint 5-10 év múlva a legmodernebb lézertechnológiát alkalmazó módszer már széles körben használható lesz a lakosság szűrésére. Ehhez azonban még le kell zárulnia egy nagymintás, 15 ezer fő részvételével zajló kutatásnak.
„Kell az az esetszám a meglévő vizsgálatunkban, amellyel majd az algoritmust a mesterséges intelligencia segítségével ki tudjuk képezni, az adott esetek, különböző krónikus betegségek korai felismerésére. Ehhez nyilván először is ezeknek a betegségeknek a vizsgálatunkban fel kell lépnie. Az egyének szempontjából sajnos, de ezek fel fognak lépni. Azt nyilván nem tudjuk jelenleg, hogy kinél, de az epidemiológiai adatokból tudjuk, hogy a tíz éves megfigyelési időszakban melyik betegség várhatóan milyen számban fog előfordulni a 15 ezer fős mintában" - mesélt a kutatás részleteiről Krausz Ferenc az Euronewsnak.
A szűrési programok forradalmát hozhatja el a kutatás
Ha Krausz és társai sikerrel járnak, a jövőben rendszeresen és olcsón meg tudjuk majd vizsgáltatni a vérünket, az így létrejövő molekuláris ujjlenyomatunk pillanatfelvételei között pedig már apró eltérések is jelezni tudják majd az orvosoknak, ha megbetegszünk. A várakozások szerint ez a módszer a krónikus betegségeket már sokkal korábbi stádiumukban ki tudja majd mutatni, mint a jelenlegi szűrési eljárások. Ráadásul olcsóbb is lesz, ami hozzájárul majd ahhoz, hogy a bajt még akkor el lehessen kapni, amikor az olcsóbban és nagyobb eséllyel gyógyítható.
Krausz Ferenc fizikus két francia tudóssal, Pierre Agostinivel és Anne L'Huillier-vel megosztva, az elektronok atomon belüli mozgásának vizsgálatát szolgáló attoszekundumos fényimpulzusokat előállító kísérleti módszereiért kapott Nobel-díjat 2023-ban. A molekulárisujjlenyomat-kutatás gyakorlatilag ennek a módszernek a gyakorlati alkalmazását jelenti.