NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Orosz rulett lenne a munkába visszavezető immunitás-igazolás

A járműipar a járvány egyik nagy vesztese
A járműipar a járvány egyik nagy vesztese Szerzői jogok AP/Ng Han Guan
Szerzői jogok AP/Ng Han Guan
Írta: Gábor Ács
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Még nem sikerült kétséget kizáróan bizonyítani, hogy tartós védettséget alakít-e a ki a szervezet az antitestek segítségével, ráadásul diszkriminatív lenne egy ilyen feltétel bevezetése a foglalkoztatásban.

HIRDETÉS

Miközben tart az új koronavírus-járvány, a gazdasági élet szereplői megoldásokat keresnek arra, hogy újraindulhasson az üzleti élet és a foglalkoztatás. A cégeknek és a kormányoknak a legtöbb országban közös a céljuk, hogy a munkavállalókat minél hamarabb lehessen ismét aktívan foglalkoztatni.

Több országban is felvetődött, hogy az antitesteket kimutató tesztekkel ne csak azt vizsgálják, hogy valakit elért-e a fertőzés, hanem azt is, hogy ha elkapta a vírust, termelt-e elegendő ellenanyagot a szervezete a védettséghez. Ha igen, akkor igazolást kaphatna immunitásáról, és ezzel a foglalkoztatása is ismét biztonságos lehetne.

A felvetéssel kapcsolatban két problémát emlegetnek a leggyakrabban. Az egyik, hogy a tudósoknak még nem sikerült kétséget kizáróan bizonyítaniuk, hogy tartós védettséget alakít-e a ki a szervezet az antitestek segítségével.

A másik fő aggály az egyenlő bánásmódhoz való jog sérülése. A foglalkoztatásban ugyanis diszkriminációt eredményezne az ellenanyagalapú vizsgálattal szerezhető immunitás-igazolás, írja a CNN. Azok, akik nem fertőződtek meg, nem kaphatnának ilyen dokumentumot a munkavállaláshoz, hiába egészségesek.

A fenti két ok miatt nem javasolják a munka világába visszavezető immunitás-igazolás bevezetését az Egyesült Királyság kormányának írt rövid tanulmány készítői.

További gond, hogy ha a munkába állás feltétele az lenne, hogy kellő ellenanyagszintet igazoljon az alkalmazott, a szakértők szerint félő, hogy sokan szándékosan igyekeznének megfertőződni, hogy minél hamarabb átessenek a COVID-19 betegség kockázatos hetein, és ellenanyagot tudjanak igazolni vérükben.

A szándékos megfertőződésekkel pedig pont az történne, amit minden ország igyekszik elkerülni: egyszerre terhelné a sok eset az egészségügyet. Az ellátórendszert a legfejlettebb országokban sem arra tervezték, hogy az új koronavírus esetlegesen elszabaduló járványa esetén eddig nem tapasztalt betegszámmal küzdjön meg.

Az egyénre nézve is oroszrulettet emlegetnek a kutatók, hiszen új kórokozóról van szó, keveset ismerünk a terjedés, a hatás és a vírus által okozott betegség természetének részleteiből. Még mindig rejtély, hogy egészséges fiataloknál vagy alapbetegséggel nem rendelkező középkorúaknál miként idézhet elő súlyos, halálközeli vagy végzetes állapotot az új kórokozó.

A fentiek értelmében az orvostudomány jelenlegi ismeretei szerint a saját és mások életét veszélyeztetik azok, akik a hamarabbi munkavállalás reményében szándékosan igyekeznek megfertőződni.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Koronavírus-járvány: a múlt heti átlag alatt az elhunytak és az új fertőzöttek száma itthon

Immunitás-útlevél: a biztonság vagy a megkülönböztetés kezdete?

WHO: az első fertőzéstől nem válik védetté a beteg