A határtelepülésekre ugyanazok a szabályok érvényesek, mint korábban Vuhanra.
HIRDETÉSBár a koronavírus-járvány 2019 végén Hupej tartomány központjából, Vuhanból indult, manapság már 5 olyan ország is van, ahol több a fertőzött, mint Kínában. A hatékony karanténnak, a pillanatok alatt felállított mobilkórházaknak és az utazási korlátozásoknak hála Peking már február végére lelassította a vírus terjedését, márciusban pedig újraindulhatott az élet a távol-keleti országban.
Kidobták az ajtón, bemászik az ablakon
Most viszont új kihívással kell szembenéznie a kínai kormánynak. Ugyanis már másfél hónapja nem regisztráltak annyi új megbetegedést, mint múlt hétvégén. Vasárnap 108 esetet jegyeztek fel, míg egy nappal korábban 99-et. Ennek egyetlen oka van: a határok megnyitása. A fertőzöttek 90%-a ugyanis külföldről érkezett. Ami nem jelenti azt, hogy nem kínai állampolgárok, mivel a túlnépesedés miatt egyre többen szorultak a határokon kívülre, és hoztak létre telepeket Mongóliában és Oroszországban. A hivatalos orosz népszámlálás szerint mindössze 400 ezer kínai él az országban, a valóságban viszont csak Szibériában több millióan lehetnek. Ők pedig rendszeresen ingáznak a két ország között, ezzel ismét behozva a nehezen kiebrudalt vírust. Az orosz-kínai határ így a járvány elleni védekezés legfontosabb frontvonalává vált. A harc koránt sem egyszerű, hiszen ez egy több mint 4000 kilométeres szakaszt jelent a semmi közepén - írja a Reuters.
Kína most északra koncentrál
A hétvégén érkezett betegek fele Vlagyivosztokból jött, és Hejlungcsiang tartománynál lépte át a határt. Peking ezért megerősítette az átkelők védelmét.
- Azt hittük, hogy a mi kis városunk a legbiztonságosabb hely az országban - panaszkodott egy lakos Szujfenhoban.
Ez a város több szempontból is fontos. Egyrészt az oroszok kedvelt vásárlóhelye, másrészt szinte az egyetlen átkelő, ahol hónapok után hazatérhetnek a külföldön rekedt kínaiak. A határt egyelőre csak előttük nyitották meg. Félve attól, hogy Szujfenho lesz a járvány következő gócpontja, Peking szinte ugyanazokat a szabályokat vezette be, mint korábban Vuhanban. Így az utcák teljesen kiürültek és az általában oroszoktól hemzsegő boltok is lehúzták a rolót. Sokan pedig még a lezárások előtt elmenekültek a városból egy újabb hullámtól tartva. A kínai vezetés itt, és a tartományi központ Harbinban is 28 napos karantént rendelt el minden visszatérő számára, valamint megkezdte tesztelésüket.
Szárnyra kapott a járvány
Viszont nem csak a szárazföldi határok jelentenek gondot. Bár a megnyitott repülőtereken szinte az összes utast szűrik, a betegség korai stádiumában bárki átcsusszanhat a szitán. Pénteken például az Aeroflot gépével érkezett Moszkvából 60 koronavírus-fertőzött Sanghajba. Őket azonnal karanténba szállították. Szakértők viszont úgy vélik, hogy teljesen csak akkor lehetne elfojtani a járványt, ha leállítanák a nemzetközi személyi forgalmat és a kereskedelmet is.
Ezt bizonyítja, hogy Kínában február 12. óta kevesebb új fertőzöttet regisztrálnak, mint gyógyultat. Kereken egy hónappal a fordulat után viszont ez a tendencia egy pillanatra megtorpanni látszott. Ekkor ugyanis Peking újraindította a nemzetközi kereskedelmet, ezzel életet lehelve a tönk szélére sodródott gazdaságba. A tehervonatok, repülők és félig nyitott határok pedig ismét védtelenné teszik a világ legnépesebb országát. Így Pekingnek - és nemsokára az összes kormánynak - azt kell majd eldöntenie, hogy mi fontosabb: az emberek egészségének, vagy a gazdaság működésének a megőrzése?