Alapjaiban rengeti meg a globalizációt a járvány
Kommentek
A globalizáció az elmúlt két és fél évtized egyik kulcskifejezése volt, ami furcsának is tűnhet annak tükrében, hogy az emberiség évszázadok, ha nem évezredek óta kereskedik hatalmas távolságokra, gondoljunk csak a középkori fűszerkereskedelemre, vagy a Kelet-indiai Társaságra. De globalizáció alatt elsősorban azt az elképesztő volumenű és sebességű árucserét értjük, amely az elmúlt néhány évtizedben fejlődött robbanásszerűen ezen a bolygón.
A leegyszerűsödött utazás a világban, az internet léte, a hidegháború vége, a kereskedelmi egyezmények és az új, gyorsan fejlődő gazdaságok együttesen hívtak életre egy rendszert, amely mindennél jobban függ attól, ami a világ másik felén történik. Ezért volt érezhető azonnal a koronavírus-járvány világgazdaságra gyakorolt hatása.
Ami Kínát érinti, az az egész világot érinti
Beata Javorcik, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank vezető közgazdásza szerint a globális gazdaság változásának üteme csak az elmúlt 17 évben volt igazán mélyreható.
"Ha visszatekintünk a 2003-as SARS-járványra, akkoriban Kína adta a globális kibocsátás 4 százalékát. Jelenleg ez a szám négyszer annyi: 16 százalék. Vagyis ez azt jelenti, hogy bármi is történik Kínában, az sokkal jobban érinti az egész világot" - mondta.
A globalizáció a magyarázat arra, hogy miért zárt be az Egyesült Királyságban szinte az összes nagyobb autógyár: ezek a cégek a világ minden tájáról származó értékesítéstől, a világ minden tájáról érkező alkatrész-beszállításoktól függnek. Amikor ezek mind összeomlottak, a szigetország gyártóinak azonnal le kellett állniuk a munkával.
Kína gazdasága és egészségügye tehát most sokkal jobban kihat valamennyiünk életére mint korábban.
Ian Goldin, az Oxfordi Egyetem globalizációt és fejlődést kutató professzora szerint a kockázatokat hagyták elszabadulni, és ez nemcsak a jelenlegi krízisben nyilvánvaló, de érezhető volt a 2008-as gazdasági válság idején is, valamint megmutatkozik a kibertámadásokkal szembeni sebezhetőségben is.
"Az új globális gazdasági rendszer hatalmas hasznot hajt, de rettentő nagy a kockázata is" - mondta.
"2019 volt a kicsúcsosodás éve"
Tény, hogy a globalizáció lelassulása vagy akár visszafordulása nagyon súlyosan érintene kulcsfontosságú iparágakat. Goldin professzor szerint a jelenleg tomboló koronavírus-járvány egy mérföldkövet jelez: azt, hogy az előző év, 2019 volt az ellátási lánc csúcsosodásának éve.
Ian Goldin szerint kétféle forgatókönyv lehetséges, amelyek leginkább a két világháborút követő időszakokéihoz hasonlíthatók:
- következhet egy, az 1918 utáni korszakra hajazó éra: gyenge, de legalábbis meggyengült szervezetekkel, a nacionalizmus, a protekcionizmus térnyerésével és gazdasági depresszióval
- de jöhet egy, az 1945 utánihoz mérhető szakasz is, amelyet nagyobb együttműködés és nemzetköziség jellemez - mint annak idején Bretton Woods, a Marshall-terv, az ENSZ, vagy például az Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény létrejötte.
Goldin professzor bizakodó, ám azzal kapcsolatban vannak aggályai, hogy ki vezényelheti le ezt a folyamatot a világpolitikai palettáról.
"Optimistának szabad, sőt kell lenni, de ha őszinték akarunk lenni, a Fehér Ház jelenlegi vezetése nem alkalmas erre. Kínának ebben az értelemben nem osztanak lapot, ami pedig Európát illeti, az Egyesült Királyság sem lehet vezető erő" - mondta.
2009-ben a londoni G20-csúcson hatalmas összegű nemzetközi együttműködésben egyeztek meg a világ gazdasági nagyhatalmai, még Németország is csatlakozott a megállapodáshoz. Ma azonban nincs vezetője a G20-aknak, az Egyesült Államokat pedig nem jegyzik a nemzetközi szcénában.