rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Vége a "Made in China-időszaknak"? Újratervezés: mennyire függhet egy ország egy másiktól?

Konténerekkel megrakott uszály a Jangce folyón, Vuhannál
Konténerekkel megrakott uszály a Jangce folyón, Vuhannál   -   Szerzői jogok  AP Photo/Ng Han Guan
Betűméret Aa Aa

Ki gondolta volna, hogy az amerikai külvárosok jelzálog-bedőlése 2007-ben pénzügyi válságot vált ki Görögországban, három évvel később? Vagy hogy a New York-i tőzsde összeomlása 1929-ben hozzájárul a fasizmus európai felemelkedéséhez a 30-as években?

A gyökeres bizonytalanság korát éljük most is, aminek kilengése minden korábbinál nagyobb lehet” – mondta Adam Tooze a New York Timesnak. A Columbia Egyetem történésze, aki a 2008-as pénzügyi válság globális hatásait kutatta.

A koronavírus-járvány során mindössze néhány hónap alatt kiderült, hogy mennyire sérülékenyek a globális beszállítói láncok – íemlékeztet Privátbankár. Az angolszász országokban veszélyesen alacsony szintre süllyedt a feldolgozóipar a nemzetgazdaságon belül. Világbanki adatok szerint az USA, az Egyesült Királyság és Ausztrália esetében ez az arány napjainkban az utóbbi három évtized legalacsonyabb szintjére esett: Washington esetében 11, London esetében 9, Canberra esetében pedig 6%-ra – áll a Financial Times hivatkozásában.

A felsorolt adatok a globalizáció következményei. A cégek oda vihetik a termelést, ahol nagyobb a hatékonyság: olcsóbb a munkaerő, kevesebb aza adó; a nagy nyugati cégek termékeinek igen nagy részét jó ideje külömböző ázsiai országokban, főleg Kínában, valamint Pakisztánban, Vietnámban vagy Kambodzsában állítják elő. A legismertebb tech- és divatmárkák az Appletől a Nikeig és a Gapig termékeik nagy részét, részben vagy egészben ezekben az országokban állítják elő. Ettől lehet nagy mennyiségben és olcsón hozzájutni az árukhoz Nyugaton, és persze ez biztosít óriási profitot a cégeknek. A pénz oda áramlik, ahol jobban fial.

Az egymástól való függőség felülvizsgálata

A járvány rávilágított, hogy a globalizáció ebben a formájában felülvizsgálatra szorul.

Újragondolják, hogy egy ország mennyire akar függeni egy másik országtól” – nyilatkozta Elizabeth Economy a New York Timesnak. A Nemzetközi Kapcsolatok Tanácsának kutatója szerint azonban a globalizáció alapvetően nem szűnik meg. Felgyorsul viszont a Trump-kormányzatban már kialakult nézet terjedése, miszerint válságban a kritikus technológiának és a kritikus forrásoknak otthon kell maradnia, ahol ezzel párhuzamosan tartalék gyártósorokat kell képezni.

Magyarország például már a járvány kezdetén hat hónapra leállította a koronavírus-betegek gyógyításához használt alapanyagok kivitelét.

Szakítás Kínával

Értékeljék át beszállítói láncukat, és csökkentsék függőségüket Kínától, illetve a többi ázsiai országtól – ezt az utasítást adta ki a francia pénzügyminiszter még februárban.

A brit hírszerzés is azt javasolta a kormánynak, hogy vizsgálja felül az együttműködést Kínával a járvány után. A Guardian arra is emlékeztet: Johnson miniszterelnök januárban engedélyezte, hogy az 5G mobilhálózat egyharmadát a Huawei szállítsa le, ezt a döntését azonban most néhány párttársa is bírálja.

AP Photo/Alastair Grant
Mobil adók a londoni Szent Pál székesegyház közelébenAP Photo/Alastair Grant

Japán 2,2 milliárd dollárral támogatja azokat a vállalkozásokat, amelyek Kínából hazaviszik a termelést.

Hasonló lépéseket fontolgat Ausztrália is. „Évszázadokon keresztül a nyitott kereskedelem képezte jólétünk egyik sarokkövét. De most újra kell vizsgálnunk hazai gazdasági szuverenitásunkat” – mondta kertelés nélkül Scott Morrison miniszterelnök a parlamentben.

Eközben Kína változat gazdasági stratégiáján, és olcsó beszállító helyett technológiailag sokkal fejlettebb cikkeket, például repülőket és távközlési eszközöket kínálna fel a világpiacon. Ez azonban még óvatosabb hozzáállásra késztette az európaiakat, az amerikaiakat és a japánokat, akik szellemi termékük eltulajdonításától tartva vonakodnak termelésüket Kínába költöztetni.

A múltat felidéző kezdés után a New York Times azzal zárja cikkét: nem tudni mi lesz a válság vége a világgazdaságban vagy másutt. Egy biztos: a történelem ijesztő, ha nem tudjuk, hogyan fejeződik be.