rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Megszavazása napján életbe is lépett a „felhatalmazási törvény”

Megszavazása napján életbe is lépett a „felhatalmazási törvény”
Szerzői jogok  MTI/Szigetváry Zsolt
Betűméret Aa Aa

Nem fogalmazott meg aggályokat a jogszabállyal szemben az államfő, kihirdette a törvényt.

Hétfőn fogadta el a parlament a koronavírus elleni védekezésről szóló törvényjavaslatot, 137 képviselő támogatta, 53-an szavaztak ellene. A javaslathoz fűzött indoklás szerint a törvény célja, hogy a vészhelyzet korlátlan meghosszabbításával a kormány cselekvőképes maradjon akkor is, ha a járvány miatt a parlamenti munka lehetetlenné válik a képviselők nagy számú távolmaradása miatt.

A jogszabály értelmében meg nem határozott ideig meghosszabbították a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzetet. Ezzel az úgynevezett rendeleti kormányzásra tér át az ország. Ebben a helyzetben a kormánynak joga van az Országgyűlés által elfogadott törvények alkalmazását felfüggeszteni, eltérhet a törvényi rendelkezésekről, rendkívüli intézkedéseket hozhat. Nem kell összehívni a Parlamentet, nem lehet feloszlatni az önkormányzati testületeket, nem kell időközi választásokat és népszavazásokat tartani.

Az Országgyűlés elnöke, Kövér László perceken belül aláírta a megszavazott jogszabályt, és a köztársasági elnök sem késlekedett az ellenzéki bírálatok átgondolásával. Gyakorlatilag a szavazás után két órával megszületett Áder János jóváhagyása, és elrendelte a jogszabály kihirdetését.

Az államfő szerint alkotmányos és nem korlátlan

A köztársasági elnöki hivatal honlapján megjelent nyilatkozatában az államfő úgy fogalmaz, hogy a törvény megfelel az Alaptörvény előírásainak, nemzetközi szerződésbe nem ütközik, vele szemben megalapozott alkotmányos aggály nem támasztható. Két kérdést vizsgált az államfő, és mindkettőben számára megnyugtató válaszra jutott. Szerinte a törvény nem ad a kormánynak korlátlan idejű felhatalmazást, hiszen a határidő feltételtől függő, és a járvány megszűnésével véget ér. Másrészt tartalmában sem ad szabad kezet a kormánynak, mert a felhatalmazás csak a járvány megelőzésére, kezelésére, felszámolására, a káros hatások mérséklésére vonatkozik. Mint Áder János írja, meglátása szerint „az Országgyűlés ellenőrző szerepe, a kormány beszámolási kötelezettsége a járvány idején is megmarad. A járványt követően pedig az Országgyűlés dönt a rendkívüli intézkedések sorsáról.”

Mindannyian tudjuk, hogy még nehéz hetek várnak ránk. A védekezés kérdései tartósan az Országgyűlés napirendjén szerepelnek majd. Ezért is fontos, hogy mindenki tanúsítson önmérsékletet. Ez nem a politikai haszonlesés ideje

- teszi hozzá az államfő, majd egy 172 évvel ezelőtti Kossuth Lajos idézettel zárja közleményét: „…az országgyűlés politicáját azon magasságra méltóztassanak felemelni, mellyet az idő elénkbe szab. (…) emeljük fel politicánkat a körülmények szinvonalára…”

Nemzetközi tiltakozások

A javaslat parlamenti megszavazása után két nemzetközi szervezet is rögtön kifejezte tiltakozását. Az Amnesty International jogvédő szervezet magyarországi igazgatója arra figyelmeztetett, hogy ebben a jogállapotban határozott biztosítékok kellenek az emberi jogok védelmére. „Csak olyan, emberi jogokat korlátozó intézkedéseket szabadna hozni, amelyek feltétlenül szükségesek és arányosak a közegészség védelmére. Ez a törvény túlnő azon, amit a járvány indokolna.” Az Amnesty attól tart, hogy ezzel a hatalommal a magyar kormányfő tovább korlátozhatja az emberi jogokat, és elhallgattathatja a bíráló hangokat.

„Most még nagyobb a szükség van sajtóra és civil jogvédelemre” – kezdi közleményét a Magyar Helsinki Bizottság. A civil jogvédő egyesület tudatában van megnövekedett felelősségének, ezért átszervezi tevékenységét és meghatványozza erőfeszítéseit. A szervezet ismét kifogásolta, hogy a törvényalkotók nem építették be azokat az egyébként magától értetődő garanciákat (határidőhöz kötött felhatalmazást, az Alkotmánybírósághoz fordulás lehetőségének megkönnyítését, az Alkotmánybíróság rövidített határidejű érdemi döntéseit), amelyek az ellenzék, valamint az ország nemzetközi partnerei számára is elfogadhatóvá tették volna a különleges jogrend szabályozását. Érthetetlennek tartják, hogy ha valóban nincsenek elfogadhatatlan hatalmi szándékai az ország vezetésének, és nem törekszik teljhatalomra, akkor miért nem ment bele semmilyen ésszerű kompromisszumba a javaslat szövegének megfogalmazásakor.

Megfelelő parlamentáris működés híján felértékelődik a kormány működésének társadalmi kontrollja, és annak intézményei, mindenekelőtt a sajtó és a civil szervezetek, a jogvédő civil szervezetek

- olvasható a Magyar Helsinki Bizottság közleményében.