rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

António Guterres: egy háborút kell vívni, a vírus ellenit

euronews_icons_loading
António Guterres: egy háborút kell vívni, a vírus ellenit
Szerzői jogok  euronews
Betűméret Aa Aa

Az ENSZ főtitkára szerint a koronavírus által okozott válság a legsúlyosabb a világszervezet 75 éves történetében. A G20-as csúcstalálkozó előtt António Guterres globális tervet sürgetett, hogy segítsenek a világ legszegényebb országainak. Dollárbilliókra lenne szükség gazdasági ösztönző intézkedésekhez, illetve globális leállásra a vírus terjedésének megállításához.

Erről is beszélgetünk António Guterres ENSZ-főtitkárral.

Isabelle Kumar:

- Ön azt mondta, hogy az egész világnak küzdenie kell ennek az apokaliptikus világjárványnak a megfékezéséért. Foglalja össze, milyen konkrét intézkedéseket kellene hozni világszerte?

António Guterres:

- Azt hiszem, világosnak kell lennünk a stratégiánkat illetően. Az a stratégiánk, hogy felszámoljuk a COVID-19-et. És csak úgy tudjuk felszámolni a koronavírus-járványt, ha minden ország, élén a holnap ülésező G20-akkal, cselekvési tervet dolgoz ki, összehangolva az olyan intézkedéseket, mint a tesztelés, a nyomon követés, a karantén és a lakhely-elhagyási tilalom. Természetesen ezeket valószínűleg eltérő módon kell alkalmazni attól függően, hogy egy országnak milyen a tesztelési kapacitása. Ahol a tesztelés és nyomon követés kevésbé hatékony, ott több bezárásra lesz szükség. Mindezeket gyorsan és egységesen kell végrehajtani, hogy felszámoljuk a COVID-19-válságot a fejlett világban. Utána pedig nagyon nagy erőkkel kell dolgozni azon, hogy ugyanezt a fejlődő országokban is megtegyük.

Világos stratégiára van szükségünk. Ez nemcsak az enyhítésről szól. Ha megnézzük az esetek görbéjét, meg kell törnünk ezt a görbét. Nemcsak arról van szó, hogy meghajlítsuk a görbét, hanem meg kell szakítanunk. Azután mozgósítanunk kell mindazt, ami szükséges. Úgy vélem, kétszámjegyű százalékról van szó a gazdaságban nemzeti szinten és globálisan is, ha kezelni akarjuk a kór társadalmi-gazdasági következményeit. Ez nem olyan, mint a pénzügyi válság volt 2008-ban. Természetesen fenn kell tartanunk a pénzügyi rendszerek likviditását, de lényeges, hogy támogassuk az embereket és a vállalkozásokat. Fontos, hogy biztosítsuk a megélhetést. Fontos, hogy a felszínen tartsuk magunkat, és a vállalkozások is fennmaradjanak. Erről szól a közvetlen támogatás, amely rendkívül fontos. Ez már folyamatban van több országban.

De még egyszer hangsúlyozom, hogy ezt összehangoltan kell csinálni a G20-as szinten, azután a rendszer mozgósítására van szükség: nagyjából 2,5-3 milliárd dollár kell ahhoz, hogy segítsünk a fejlődő országoknak ugyanezt megtenni. Az IMF-nek már van nagyjából 1 milliárd dolláros kölcsönzőképessége. Különleges lehívási jogokra van szükségünk, úgy, mint amikor háborús gazdaságban pénznyomtatásra van szükségünk. A pénznyomtatás most globálisan azt jelenti, hogy különleges lehívási jogokat teszünk lehetővé a fejlődő világ számára, mozgósítjuk az összes többi nemzetközi pénzügyi intézményt, növeljük az ügyleteket a központi bankok között, hogy segítsük a feltörekvő gazdaságokat, hogy képesek legyünk ezt az óriási forrásmennyiséget a fejlődő országok számára összpontosítani, és képesek legyünk kezelni a társadalmaik kihívásait.

Elő kell készítenünk a talpra állást, hogy egy jobb gazdaság jöjjön létre, egy fenntarthatóbb gazdaság. és inkluzívabb növekedés. Nem a múlt gazdaságát kell pontosan lemásolnunk. Sok minden visszafordíthatatlanul meg fog változni az életünkben. Képesnek kell lennünk arra, hogy lehetőségként is használjuk ezt a drámai helyzetet arra, hogy képesek leszünk inkluzívabbá és fenntarthatóbbá tenni a gazdaságunkat.

- Ezek nagyon komoly ambíciók olyan időben, amikor a világ térdre kényszerült. Látjuk, hogy botladoznak olyan erős gazdaságok is, mint az EU-é. Az USA tűzvonalban van. Ön sürgeti, hogy billiókat mozgósítsanak. Világjárvány, pandémia idején úgy tűnik, hiánycikk a vezetői képesség. Gondolja, hogy új globális mechanizmusra van szükségünk, amely felülírná a szuverén államok hatáskörét a pandémia elleni küzdelemben, illetve a leendő járványok megelőzésében?

António Guterres:

- Azt javasoltam, hogy a G20 azonnal hozzon létre egy összehangolási mechanizmust a pandémia elleni küzdelemhez az Egészségügyi Világszervezet irányításával. Ezt szisztematikusan, összehangolt módon kell végezni. Nem lehetnek országonként teljesen eltérő politikáink. Mindenütt a közös cél, a járvány felszámolása érdekében kell cselekedni. Ugyanakkor a polgárokat is mozgósítani kell. Nézze, az amerikai szenátus 2 billió dolláros csomagot vitat meg, és 2 billió dollár csaknem a GDP-jük 10 százalékának felel meg. Vagyis közel járunk az említett kétszámjegyű százalékos megközelítéshez, erre lesz szükség a világgazdaságban is. Vannak módok ennek megvalósításához. Ha ez összehangoltan történik, akkor azt hiszem, a G20-as csúcs kitűnő alkalom arra, hogy megteremtsük a feltételeket, hogy az IMF, a nemzetközi pénzügyi intézmények, a központi bankok megtegyék azt, ami szükséges. Amint mondtam, egy háborús gazdaságban modern módon nyomtatunk pénzt. De a pénznyomtatással nemcsak választ adunk, hanem a szolidaritást is kifejezzük a fejlődő világgal. Minden egyes fejlett ország ezzel megteremti a feltételeit annak, hogy ez világszerte megvalósuljon.

- Ha visszatekintünk, azt látjuk, hogy a szolidaritás nem volt jellemző, különösen a fejlődő országok iránt. A rendkívül sebezhetőek iránt, ahogyan ön nevezte őket. Ön az ENSZ menekültügyi főbiztosa volt, ismeri a helyzetet a menekülttáborokban, ahol nincs higiénia, hiányoznak az alapvető feltételek, az emberek összezsúfolva élnek. Mire van nekik sürgősen szükségük, amikor erről a szolidaritásról beszél?

- Mindenre szükségük van. Épp most adtuk ki a szervezetek közötti együttműködési tervet, ez egy humanitárius akcióterv, amely a COVID-19-re adandó válaszról szól. Azokra a helyzetekre, ahol már most is óriási a humanitárius stressz, tehát a konfliktusövezetekben, a sérülékeny államokban, a menekülttáborokban, befogadóközpontokban. Meg kell teremteni a feltételeket ahhoz, hogy ezekben a térségekben legyen orvosi kapacitás. Lesznek teszteszközök. Meglesznek az eszközök, amelyek szükségesek a betegek kezeléséhez. Ugyanakkor kell víz és szappan, vízcsapokra van szükség és kézmosó tartályokra, hogy az emberek kezet moshassanak. És el kell látni az egészségügyi stáb szükségleteit, ők borzasztó körülmények között dolgoznak. Mindezek megoldására fognak össze az ENSZ intézményei, a Vöröskereszt, a Vörös Félhold, a civil szervezetek. Arra kérik a világot, hogy hozzon létre 2 milliárd dolláros alapot annak érdekében, hogy reagálni lehessen ezekre a helyzetekre a világ legsérülékenyebb országaiban.

- Igen, főtitkár úr, a sérülékeny közösségek a frontvonalában vannak ennek, és a koronavírus-válság igazán nehéz terheit viselik. Nem gondolja, hogy az Egészségügyi Világszervezet túl lassan reagált erre? Tekintettel arra, hogy már decemberben voltak figyelmeztetések, hogy emberről emberre terjed a koronavírus.

- Azt hiszem, az Egészségügyi Világszervezet kezdettől fogva világos irányelveket fogalmazott meg. Úgy vélem, a tagállamok reagáltak lassan. Most viszont nem az a kérdés, hogy ki volt a felelős, nem egymást kell hibáztatnunk. Arra van szükség, hogy cselekedjünk, mindenkinek az összefogásával, koordinált módon, hogy legyőzzük a vírust, és tegyünk meg mindent azért, hogy az emberek és a vállalkozások túléljék ezt. A jelenlegi helyzetben ehhez hatékony segítség, források tömeges mozgósítása szükséges. Háborús helyzetben élünk, a vírus ellen háborúzunk. Háborús gazdasággal kell megküzdenünk vele.

_- Háborús gazdaságról beszél, háborús helyzetről, de globális tűzszünetre is felszólított. Egyesek mondhatják, hogy nagyon ambiciózus ez egy oly sok fronton pusztító háborúban. Ön nyilván kapcsolatban áll a háborús csoportokkal. Ezt figyelembe veszi-e bármelyik ezen csoportok közül? _

- Igen, mindenekelőtt az összes különmegbízott és ENSZ-küldött ezen fáradozik világszerte. Szíriától Jemenen át Líbiáig és más helyeken is azt akarják elérni, hogy hallgassanak el a fegyverek. Már több mozgalom is pozitívan válaszolt erre. Sőt, egyes helyeken együttműködést is látunk a COVID elleni küzdelemben. Sajnos másutt viszont folytatódnak a dolgok, főként azokon a helyeken, ahol terroristaszervezetek is vannak, melyek nem tisztelnek semmit és senkit. Láttuk pl. az al-Shabaab támadását, amellyel megöltek 93 katonát. Őszinte részvétemet szeretném kifejezni a csádiaknak. De úgy érzem, növekszik a tudatosság abban, hogy cask egy háborút kell vívni. A vírus elleni háborút.

- Háború a vírus ellen. De az átlagembereknek ez komoly változást jelent az életükben. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) úgy becsüli, hogy nagyjából 25 millióan elveszthetik állásukat. Fordítsuk le, mit jelent az egyszerű embereknek világszerte ez a koronavírus-válság, a recesszió, a gazdasági visszaesés?

- Éppen emiatt van szükség arra, hogy világos legyen a stratégia. Első lépésben meg kell fékezni a vírust, és meg kell teremteni a feltételeket a gyors gazdasági talpra álláshoz. Amikor ez sikerül, úgy, hogy mindenki összefog, utána nemcsak – hogy úgy mondjam – enyhítési törekvéseket kell tenni, amelyek hónapokig és hónapokig tartanak. Nem, meg kell törnünk a járvány emelkedő grafikonját, el kell törölnünk a vírust, éppen azért, hogy korlátozzuk azokat a hatásokat, amelyeket említett. Ugyanakkor mozgósítanunk kell azokat a forrásokat, amelyekről beszéltem, kétszámjegyű GDP-százalékban világszerte, hogy támogassuk azokat az embereket, akik elveszítik az állásukat vagy a munkabérüket. És támogassuk a vállalkozásokat, amelyeknek túl kell élniük azért, hogy utána lökést adjanak a gazdasági fellendülésnek, miután ellenőrzésünk alatt tartjuk a kórt.

- Guterres úr, reméli, hogy ez fog történni?

- Azt hiszem, az emberek egyre inkább felismerik azt, hogy ez mennyire komoly, és még sokkal komolyabbá válik, ha nincs szolidaritás, és nincs hatékony koordináció. Ha hagyjuk, hogy a vírus terjedjen, akkor emberek milliói fertőződhetnek meg, és milliók halhatnak meg. Ezt mindenképpen el kell kerülnünk. Tehát kemény intézkedésekre van szükség, összehangoltan, a WHO irányításával, annak érdekében, hogy felszámoljuk a vírust, illetve a források nagyon drámai mértékű mozgósítására, hogy képesek legyünk a háztartásokat és a vállalkozásokat életben tartani.