Oroszországban és Ukrajnában is óvatosan fogadták az orosz és az ukrán elnök párizsi béketárgyalását. A Párizs és Berlin közvetítésével létrejött találkozó végén elfogadtak egy közös nyilatkozatot, amely szerint 2019 végére „teljeskörű és átfogó” tűzszünet lesz Kelet-Ukrajnában.
Oroszországban és Ukrajnában is óvatosan fogadták az orosz és az ukrán elnök párizsi béketárgyalását. A Párizs és Berlin közvetítésével létrejött találkozó végén elfogadtak egy közös nyilatkozatot, amely szerint 2019 végére „teljeskörű és átfogó” tűzszünet lesz Kelet-Ukrajnában.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Alekszej Konsztantinovics Puskov orosz szenátor szerint nem szabad alábecsülni a megállapodást, amit Putyin elnök is örvendetesnek tart. A felek akár megállapodás nélkül is távozhattak volna Párizsból, ami a legrosszabb opció. Ez nem így történt, ami már önmagában is pozitív. És ha ezen az úton haladnak tovább, akkor előbb-utóbb megoldják a konfliktust.
Kijev és Moszkva között azonban még sok a vitás pont, például Ukrajna nem változtatná meg alkotmányát, hogy különleges státuszt adjon a Donbassz régiónak.
Az ukrán katonai és jogi kutatóintézet elemzője, Alekszander Musijenko szerint az ukrán fél nagyon óvatos és gyakorlatias lesz. Ahogy az államfő mondta, nem lesz új alkotmány, de a régi alkotmányt módosíthatják a Steinmeier formula szerint. A fogolycsere és a tűzszünet létrejöhet.
A párizsi tárgyaláson résztvevő országok abban állapodtak meg, hogy 2019. december 31-ig kicserélik foglyaikat, a mindenkit mindenkiért elve alapján.
Az orosz csapatok kivonása, illetve a szeparatisták által ellenőrzött területeken történő választások ügyében viszont nem volt előrelépés.