Csak néhány országnak van esélye arra, hogy betartja a klímaváltozással kapcsolatos ígéreteit. Magyarország köztük van.
2018 decemberében, a lengyel Katowice városban zajló COP24 éghajlat-változási konferencián közel 200 ország írt alá egy szabálykönyvet az éghajlatváltozásról szóló mérföldkőnek számító Párizsi Megállapodás végrehajtására.
A 156 oldalas, a Párizsi Klímaváltozási Megállapodás végrehajtásáról szóló dokumentumot „szilárd iránymutatásoknak” nevezte az ENSZ.
A 2015-ös COP21-en elfogadott szövegű dokumentum mérföldkőnek számít, melynek célja, hogy a globális hőmérséklet-emelkedést „jóval” 2 Celsius fok alatt tartsa.
Minden országnak önként vállalnia kell az éghajlat-változási intézkedéseket.
Mielőtt a világ vezetői hamarosan újra találkoznak a 2019. december 2–13-i madridi COP25 konferencián, az Euronews áttekinti az ígéreteket és az elért haladást.
136 ország kötelezettségvállalásából 36 „elégtelen”
Az EU 28 államán kívül csak egy maroknyi ország, köztük Norvégia, Svájc és Ukrajna esetében várható, hogy teljesítik az ígéretüket, áll a Universal Ecological Fund (FEU) jelentésében.
A kibocsátások 2020 és 2030 közötti csökkentésére tett ígéretek elemzése szerint "az éghajlat-változási ígéretek majdnem 75 százaléka csak részben vagy egyáltalán nem elegendő arra, hogy 2030-ra hozzájáruljon az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 50% -os csökkentéséhez.
A jelentés szerint a Párizsi Megállapodásban szereplő 184 ígéret közül 136 nem elegendő.
"Mivel az éghajlat-változási ígéretek önkéntesek, a technikai részletek, a kiskapuk és az egyéb feltételek kikötése miatt tovább késik a a kibocsátás csökkentésére és az éghajlatváltozás kezelésére irányuló határozott globális fellépés” - áll a jelentésben.
A 28 EU-tagállam elkötelezte magát az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának „az 1990-es szint 40 százalékos csökkentése mellett” 2030-ig. A FEU jelentése szerint a tagállamok jó úton haladnak afelé, hogy 2030-ra 58 százalékot érjenek el.
India valószínűleg teljesíteni tudja majd „a 2005-ös szint 30-35 százalékos, GDP-arányos csökkentését 2030-ig”, annak ellenére, hogy az ország – Kínához hasonlóan – „gyors ütemben” növekszik.
A jelentés azt is megemlíti, hogy Oroszország „még csak tervet sem nyújtott be a csökkentéssel kapcsolatban”.
Összességében legalább 130 ország, köztük az öt legnagyobb szennyezőből 4 nem veszi ki a részét az 50 százalékos csökkentésből, amire szükség van ahhoz, hogy a globális átlaghőmérséklet-emelkedést 1,5 °C alatt tartsák az ipari forradalom előtti szinthez képest” – figyelmeztet a jelentés.
A Climate Action Tracker újabb tudományos elemzése – melyet az éghajlati intézetek konzorciuma hoztak létre – még elszomorítóbb.
Eszerint a legtöbb ország (köztük az EU tagországai és más nagy kibocsátók (mint például Ausztrália és Kanada) fellépése „nem elegendő”, és a globális felmelegedés a 2-3, de akár 4 °C-ot is elérheti.
Néhány ország, például Bhután, India és a Fülöp-szigetek „megfelelnek a 2 °C-os vállalásnak”, és mindössze két ország van, amelyik megfelel a 1,5 fokos vállalással: Marokkó és Gambia.
"Az Európai Unió éghajlat- és energiapolitikájának alakulása 2018-ban és 2019 elején a helyes irányba mutatnak, hogy az unió újra az éghajlat-változással kapcsolatos tettek vezetőjévé váljon az egész világon” - jegyzi meg az elemzés.
„Ugyanakkor az EU-nak nagy mértékben növelnie kell a kibocsátáscsökkentési céljait a Párizsi Megállapodáshoz képest, hogy azok ne csak az eddigi vállalásokat tükrözze, hanem azt is, hogy mit lehet elérni 2030-ig” – jegyzik meg a szerzők.
