Az új amerikai elnök beváltotta korábbi ígéretét, és egyik első rendeletével úgy döntött, ismét kilépteti az Egyesült Államokat a párizsi klímaegyezményből. Szakértők szerint a lépés leveheti a nyomást a fő CO2-kibocsátó Kínáról, hogy folytassa éghajlati cselekvési tervét.
HIRDETÉS
Donald Trump a nagy rendeleti dömpingben egy ENSZ-hez intézett levelet is aláírt, amelyben kijelentette, hogy kormánya ki akar lépni a megállapodásból. A kilépés hatályba lépésére egyéves határidő van.
Az Egyesült Államokon kívül még egyetlen ország sem lépett ki a 2015-ben elfogadott párizsi megállapodásból. Trump 2017-ben már egyszer meglépte ezt, a döntés végül 2020-ban csak néhány hónapig volt hatályban, mivel Biden a visszatérés mellett döntött.
"Fúrj, bébi, fúrj!"
A párizsi egyezmény célja, hogy a globális átlaghőmérséklet-emelkedés lehetőleg ne legyen 2, de inkább 1,5 Celsius-foknál több, mint az iparosodás előtti korokban. Világszerte még egy maroknyi ország sincs, amely nem kötelezte el magát a megállapodás mellett.
A bolygó átlaghőmérséklete jelenleg 1 Celsius-fokkal magasabb az 1850-es szinthez képest. A másfél fok kulcsfontosságú határ lehet, sok kutató szerint ha sikerül ez alatt tartani a globális felmelegedés mértékét, azzal jelentősen korlátozhatjuk a klímaváltozás negatív hatásait.
Az egyezmény betartására ugyanakkor reálisan nézve nincs nagy esély: az ENSZ tavaly októberi jelentése szerint a jelenlegi klímapolitika mellett az évszázad végére több mint 3 Celsius-fokos globális felmelegedés várható.
Az új amerikai elnök, aki többször tett már klímatagadó, illetve az ember által is okozott felmelegedéssel kapcsolatos szkeptikus kijelentést (és aki tegnap is felkiáltott, hogy "fúrj, bébi, fúrj!") elsősorban országa olaj- és gáztartalékainak kiaknázását - ezzel a fűtés és a tankolás olcsóbbá tételét -, valamint az olcsó gáz- és LNG (cseppfolyósított földgáz) kivitelének bővítését szeretné elérni.
- jelentette ki.
Az Egyesült Államok egyébként az utóbbi időben amúgy is több nyersolajat termelt ki, mint valaha. A napi mennyiség 2024. októberében napi 13,5 millió hordó volt. Ez azt jelenti, hogy az amerikai cégek Biden idején lényegesen több olajat termeltek, mint Trump első hivatali ideje alatt.
Hétfői beiktatási beszédében "nemzeti energia-vészhelyzetet" hirdetett ki, és bejelentette számos, Joe Biden által bevezetett klímavédelmi intézkedés visszavonását. Mindez hátráltathatja a nemzetközi klímavédelmi erőfeszítéseket, az USA ugyanis a világ legnagyobb gazdasága és Kína után az üvegházhatású gázok a második legnagyobb kibocsátója.
Csökken a nyomás Kínára
Szakértők már a kampány utolsó napjaiban attól tartottak, hogy ha Trump tényleg beváltja az ígéretét, az jelentősen kihat majd a globális felmelegedés okozta károk korlátozására irányuló küzdelemre, például a Milton és Helene hurrikánokra, amelyek tavaly sújtották az Egyesült Államok délkeleti részét.
Nem kizárt az sem - bár erről még nem volt szó -, hogy az Egyesült Államok kivonul az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményéből (UNFCCC) is. Elemzők arra számítanak, írta a Climate Home News, hogy ezek a lépések gyengíti az Egyesült Államok befolyását az ENSZ éghajlat-változási tárgyalásain, korlátozza az ország saját klímaváltozás elleni fellépését, és csökkenti a nyomást más nagy üvegházhatású gázkibocsátókra, például Kínára, hogy 2025-ben ambiciózus klímaváltozási terveket nyújtsanak be az ENSZ-nek.
A Politico szerint ráadásul aktivisták és korábbi Biden-tisztviselők úgy látják, a visszavonulás azért is árt az Egyesült Államoknak, mivel Kína és más versenytársak előnyhöz jutnak a tiszta energia előállításának dominanciájáért folytatott versenyben.
Drága és hatékonytalan?
"A rendelet, amelyet Trump alig néhány órával hivatalba lépése után, nagy nyilvánosság előtt írt alá, ütközik a világszerte növekvő éghajlati pusztítással, beleértve a pusztító Los Angeles-i erdőtüzeket és azzal, hogy kiderült, a tavalyi év volt a valaha mért legmelegebb" - írja elemzésében a Politico, amely szerint a kilépés véget vet a Biden-éra ígéretének, miszerint egy évtizeden belül 66 százalékkal csökkenti a szennyezést.
Emellett veszélybe kerülhet számos más amerikai kötelezettségvállalás is, például a hőhullámoktól, árvizektől és a tengerek emelkedésétől szenvedő szegényebb országoknak nyújtott több milliárd dolláros támogatás.
A Heritage Foundation konzervatív think-tank, amely szakértői anyagokkal segített előkészíteni a mostani hatalomváltást, 2017-ben négy érvvel indokolta meg, miért jó döntés szerintük Trump részéről kilépni a párizsi klímaegyezményből: rendkívül költséges, és szinte semmi hatása nincs az éghajlatváltozás kezelésére (ugyanezt állítja a neves kutató, Bjorn Lomborg is régóta); csak elpazarolja az adófizetők pénzét; nem lehet összehasonlítani Amerika és Kína levegőminőségi helyzetét; a kivonulás jót tesz az amerikai energetikai versenyképességnek.
A lépés igazi iróniája, hogy Trump döntésére reagálva a fő CO2-kibocsátó állam, Kína kijelentette: aggódik a bejelentés miatt, mivel "az éghajlatváltozást az egész emberiség közös kihívása".