Az Euronews többé nem érhető el Internet Explorer-rel, ez a böngésző ugyanis nem támogatja a legújabb technikai fejlesztéseket. Arra kérjük, használjon más keresőt, mint amilyen az Edge, Safari, Google Chrome vagy Mozilla Firefox.
rendkívüli hír

Sertéspestis: láthatatlan háború a húsipar megmentéséért

Sertéspestis: láthatatlan háború a húsipar megmentéséért
Euronews logo
Betűméret Aa Aa

– Ilyen havária még nem volt a magyar állategészségügyben, mint az afrikai sertéspestis. A járvány miatt gyakorlatilag egy éven belül megszűnik a háztáji sertéstartás Magyarországon – mondta egy, a nagyüzemi sertéstartásban is tapasztalatokkal rendelkező forrásunk.

A nyilvánosságban alig van nyoma annak, hogy a vaddisznóállományban megállíthatatlanul terjed egy olyan sertésbetegség, amelyet sem gyógyítani, sem vakcinázni nem lehet. Miközben vidéken, elsősorban Észak-Magyarországon már több ezer házisertést irtott ki az állategészségügyi hatóság, a közvélemény csak arra kapta fel a fejét, amikor a budakeszi vadaskertben kétszáznál is több vaddisznó pusztult el. A betegség ezzel átlépte a Dunát.

Az afrikai sertéspestis miatt már most is több exportpiac – például az orosz -- feketelistára tette a magyar sertést, azonban az igazi veszély az, hogy a fertőzés a házisertésállományban is megjelenik. Ennek beláthatatlan következményei lennének a magyar sertésexportra és a 300 000 embernek munkát adó iparágra. A nagy húsipari vállalatok védelme érdekében az agrárminisztérium augusztusi tanulmányában – amelyet a hvg.hu hozott nyilvánosságra, a NÉBIH pedig elismerte a valódiságát – amellett érvelt, hogy a háztáji sertéstartást kártérítés mellett fel kellene számolni.

Betarthatatlan szabályok

– A járványügyi előírások értelmében a disznók és az udvar között kellene építenem egy fekete-fehér folyosót – magyarázta egy háztáji sertéstartó az Euronewsnak. – Kívülről semmit nem vihetnék be, a zöldtakarmányt elfelejthetem. Valahányszor bemegyek a disznókhoz, át kellene öltöznöm, és teljesen fertőtleníteni kellene magam.

Ezeket a szabályokat a háztáji sertéstartók 90 százaléka képtelen betartani. A fertőzött területeken élőknek ettől kezdve két lehetőségük marad: vagy jelenthetik a hatóságnak, hogy nem tudják betartani a szabályt, akkor kártérítés ellenében le kell adni a disznókat. A másik opció, hogy nem szólnak, de ha a hatóság tudomására jut, akkor a disznókat megint csak elviszik – kártérítés nélkül.

A kártérítés viszont a nagyüzemi húsárakra van kiszámítva, és egy háznál nevelt sertés árának nagyjából a felét fedezi.

– Egy kiló hús nekem körülbelül ezer forintomba kerül, ha a munkámat nem számolom, miközben a bolti ár ennek nagyjából a fele – kalkulált a már idézett gazda. – Nem azért tartom, mert megéri, hanem azért, mert ez egy prémium hús, olyan, mintha három-négyezer forintos prémium kolbászt vagy öt-hatezer forintos prémium sonkát vásárolnék.

A legnagyobb biztonság elve

Magyarországon 2018-ban a KSH szerint 2,8 millió sertés volt, ebből legfeljebb félmillió lehetett a háztáji, ami nem nemzetgazdasági tétel – ellentétben a nagy sertéstelepek állományával. Ráadásul a sertéspiaci szereplők jelenleg még haszonélvezői a helyzetnek: bár Oroszország letiltotta a magyar exportot, az afrikai sertéspestis miatt kiesett kínai disznóhúst pótolni kell a világ piacain, ami felfele húzza a magyar kivitelt.

– Azt az elvet követjük, hogy a legnagyobb biztonságra törekedvén az állatorvosi hatóság a legkisebb gyanú esetén is az állomány felszámolásáról dönt, és sajnos 5300 ilyen állat került leölésre – mondta Dr. Bognár Lajos főállatorvos az Euronewsnak, megerősítve, hogy házisertésből még nem mutatták ki az ASP kórokozóját. Ugyanakkor azt mondta, hogy ha nem áll fenn a sertéspestis gyanúja, akkor nem irtanak ki disznót, egészséges állománynál nem intézkednek. A kiszivárgott agrárminisztériumi tanulmányról azt mondta: egyelőre nem látják szükségét a háztáji sertéstartás felszámolásának, a jelenlegi stratégián akkor változtatnak, amennyiben a körülmények változnak, ami elsősorban azt jelenti, hogy ha a házi sertésben megtalálják a vírust. Dr. Bognár Lajos a legfontosabb feladatnak a vaddisznóállomány gyérítését tartja, illetve párhuzamosan azt, hogy a házi sertéstartók tartsák be a járványügyi szabályokat.

A járványügy olyan, mint a háború

– Nem nyilatkoztak, mi? – kérdezett vissza egy férfi, amikor sokadik károsultként eljutottunk hozzá egy kis Szolnok megyei faluban. – Be vannak szarva, gondolom. Én nem félek, én Budapestről költöztem ide, velem nem tudnak mit csinálni – folytatta. Ám amikor megkértük, hogy nyilatkozzon a kamerába, azt mondta, nem teheti. – Vadállatot tartok, és nem akarom, hogy az állatorvos bevonja az engedélyem.

Számtalan vadásszal, állatorvossal polgármesterrel és sertéstartóval beszéltünk, de senki sem vállalta névvel a mondandóját. Az állatorvosok álláspontja érthető: ők a NÉBIH kötelékébe tartoznak ebben az ügyben, és nyilatkozatért a megyei vagy az országos főállatorvoshoz küldtek minket. A sertéstulajdonosok egy része az állami kártérítést várja, és attól tart, hogy ha valami olyat mond, ami nem tetszik a hatóságnak, nem kapja meg. A polgármesterek semmilyen kellemetlen történetben nem akarnak szerepelni a helyhatósági választások előtt, ami miatt összeütközésbe kerülhetnének a hatósággal. Hasonló okokat említettek a vadászok is.

– A járványügy olyan, mint a háború – indokolta a sűrű hallgatást a már említett iparági forrásunk. – Óriási a tét, a helyzet nehéz, kemény intézkedéseket kell tenni, miközben nem szabad riadalmat kelteni.

Mennyi az annyi?

A nevük eltitkolását kérő – elsősorban észak-magyarországi – forrásainkkal folytatott beszélgetések alapján olyan kép rajzolódott ki bennünk, hogy a hatóság egy kicsit náthás disznó miatt azonnal a teljes állomány kiirtása mellett dönt. Az is világossá vált, hogy ha valahol egy pár sertést elszállít a NÉBIH, a környékbeliek azonnal levágják és hűtőbe teszik a disznóikat.

Az érdekes jelenség, amit tapasztaltunk, hogy ha összeadjuk a megkérdezettek szerint a hatóság által leölt vagy elszállított állatokat, akkor 5300-nál jóval nagyobb számot kapunk. Dolgozóktól, szomszédoktól, helybeliektől több ezres, egy esetben pedig egy tízezernél is több sertést tartó üzemről hallottuk azt, hogy a hatóság irtotta ki az állományt. Telefonon megkerestük az érintett üzemeket, és egyik sem akarta sem megcáfolni, sem megerősíteni az értesüléseinket, de még arról sem akartak beszélni, hogy alapesetben hány sertést tartanak a telepeken. Még a megélhetését a járvány miatt elveszítő, ehhez mérten kellően elkeseredett kistelepülési hentes sem volt hajlandó elárulni, hogy pontosan hány disznóját vitte el a hatóság.

Sertéspestis vagy nem?

Amikor személyesen kezdtünk el nyilatkozót keresni Szolnok és Heves megyében, végül megtört a jég. A legtöbb gazda arról számolt be, hogy a disznóját azután szállították el, hogy egy lázas betegségben 1-2 nap alatt elpusztult.

– Itt döglött meg a disznóm – mesélte a tiszaburai Csonka István, aki időközben még az ólat is lebontotta. – Kihúztuk az udvarra, felboncoltuk, és az állatorvos rögtön mondta, hogy ez a sertéspestis.

A szintén tiszaburai Tancsa György két disznóját jó egészségben találtuk. A férfi azt mesélte, nagyon örül, hogy megúszták, mert félt, hogy hazahozza a fertőzést az önkormányzati sertéstelepről, ahol dolgozott.

– Ott voltam kint a sertéstelepen, benne voltam a dalbaʼ – mondta az Euronewsnak. – Szóltam az állatorvosnak, megnézte a disznót, mondta, hogy ez pestis. Vettek mintát belőle, elküldték Pestre, visszajött az eredmény, pár napra rá ki kellett mindet irtani.

Miután még két gazda számolt be arról, hogy a disznójuk egy-két nap betegség után megdöglött, és az állatorvos sertéspestisként azonosította a betegséget, újra megkerestük a NÉBIH-et, és ezt a választ kaptuk.

„Igen, ismételten megerősítjük, hogy a laboratóriumi vizsgálatok eddig egyetlen esetben sem igazolták házi sertéseknél az ASP vírus jelenlétét. Számos betegség egy-egy tünete lehet gyanút keltő az afrikai sertéspestisre is. Ilyen tüneteket produkálhat a PRRS, Aujeszky-féle betegség, sertésorbánc, kumarin mérgezés, salmonellosis, pasteurellosis, stb. De gondolni kell az afrikai sertéspestisre bármilyen, tartós, magas lázzal járó, gyógykezelésre nem reagáló megbetegedés esetén is. Az ASP járvány jelentette kiemelten magas kockázat miatt a hatósági állatorvosok rendkívül szigorúan lépnek fel, már csupán gyanú alapján is elrendelhetnek állategészségügyi megelőző intézkedéseket.”