NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

A radikalizáció veszélye korántsem múlt el Európában

A radikalizáció veszélye korántsem múlt el Európában
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Anelise Borges riportjából kiderül, hogy mi történik a dzsihadista szélsőségesekkel és családtagjaikkal az Iszlám Állam összeomlása után.

HIRDETÉS

Az Euronews exkluzív riportsorozatot készített arról, mi maradt az Iszlám Állam uralmából Szíriában és Irakban. Mi történik a dzsihadista szélsőségesekkel és családtagjaikkal a terrorszervezet összeomlása után?

Anelise Borges riportja.

„Ezt a rajzot kisgyerekként készítette. Pálmafák, tenger, medence, nagyon részletes. Ez volt álmai háza” - mutatja a rajzfüzetet Dominique Bons. Fia soha nem költözött a békés tengerparti házba, egészen más életet választott.

„Azt mondtam neki, nagyszerű, hogy Thaiföldre utazik, megismer egy teljesen más világot és új szokásokat. De ez csak mese volt, igazából Szíriába ment.”

Dominique fia egyike volt annak a több mint ötezer európainak, aki 2011 és 2016 között csatlakozott a terrorszervezethez. Miután a gyerek 2013-ban életét vesztette, az anya arra tette fel életét, hogy a radikalizáció ellen harcoljon Franciaországban. Civil szervezetet alapított, és igyekszik a legmagasabb politikai körök figyelmét is problémára irányítani, mert a veszély szerinte korántsem múlt el.

„Ismerek olyan embert, aki azt mondja, hogy a 18 éves lánya már nem a lánya többé, kitagadta őt. 2019-ben. Úgyhogy ez a dolog folytatódik, de mit teszünk ellene?”

Az európai államok kormányai még mindig azt próbálják megfejteni, hogy pontosan mi tereli az embereket a brutális bűnök elkövetése és a radikális ideológiák felé. Anelise Borges azt kérdezte egy korábbi harcostól, megbánta-e, hogy csatlakozott az Iszlám Államhoz.

„Igen, már nagyon sajnálom. Ez volt az első bűn, amint elkövettem. Belgiumban semmi rosszat nem csináltam, diák voltam.”

Hamza Nmeije is azt gondolja, hogy ami őt hét éve Szíriába csalta, az továbbra is mérgezi a fiatalok elméjét.

„Azt mondják, hogy az ideológiát nem sikerült elpusztítani. Nézzük, mit javasol az ENSZ? Szerintük részt kell vennünk egy deradikalizációs programban, és integrálódnunk kell a társadalomba.”

A huszonkilenc éves férfinak fogalma sincs arról, hogy visszatérhet-e még valaha a hazájába, és hogy mi lesz vele a jövőben. Az ő története sokakban félelmet és undort kelthet, de ha Európa nem tud semmit kezdeni a hasonló sorsú emberekkel, az sokak szerint a gyűlölet és erőszak újabb hullámához vezethet.

„Talán erősebben kéne gondolkoznunk. És gyorsabban. Minél több idő telik el, annál nagyobbak lesznek a mai gyerekek, akik borzalmas dolgokat élnek át. Éhezés és betegség vár rájuk. Azelőtt meg ott volt a háború, a bombák. Ezek traumatizálták a gyerekeket. A dolgok csak rosszabbak lesznek. Mire felnőnek, mindenkit gyűlölni fognak. A származási országukban is, de ott is, ahol élnek. Belőlük tömeggyilkosok lesznek” - mondta Dominique Bons.

A menekülttáborokban, borzalmas körülmények között élő gyerekek sorsa kilátástalan, és ez nemcsak az ő életüket teszi tönkre, Európa jövőjére is hatással lehet.

A riportsorozat terroristafeleségekről szóló első része itt, az egykori kalifátus területén rekedt gyerekekről szóló második pedig itt érhető el.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Több mint 600 hat évesnél kisebb gyereket szűrtek ki a britek potenciális szélsőségesként

Izrael után Amerika is Irán-barát terroristák állásait bombázta Szíriában

Óriási a rendőri készültség Rómában a húsvéti programok előtt