A 2015 és 2019 közötti időszak a legmelegebb egymást követő öt év volt a feljegyzések kezdete óta, derül ki a Meteorológiai Világszervezet új klímajelentéséből. A szakemberek szerint a jelenlegi erőfeszítések többszörösére lenne szükség a kitűzött célok megvalósulásához.
A 2015 és 2019 közötti időszak a legmelegebb egymást követő öt év volt a feljegyzések kezdete óta, derül ki a Meteorológiai Világszervezet új klímajelentéséből. A szakemberek szerint a jelenlegi erőfeszítések többszörösére lenne szükség a kitűzött célok megvalósulásához.
A Meteorológiai Világszervezet (WMO) előzetes adatai szerint a 2015 és 2019 közötti időszak a legmelegebb egymást követő öt év volt az időjárási feljegyzések 150 évvel ezelőtti kezdete óta, az átlaghőmérséklet ebben az időszakban világszerte 1,1 Celsius-fokkal volt magasabb, mint az 1850-1900 közötti időszakban. Az előző ötéves periódussal összehasonlítva a hőmérsékletnövekedés 0,2 Celsius-fokos volt - derült ki a világszervezet új klímajelentéséből, amelyet az ENSZ hétfőn kezdődő New York-i klímacsúcsához időzítve vasárnap tettek közzé.
A legfrissebb adatok megerősítik az elmúlt évek folyamataival kapcsolatos becsléseket, ugyanis az elmúlt öt év volt a legmelegebb 1850 óta. Arról is tanúskodnak, hogy 2019 júliusa, amelyet különösen Európa nagy részén több hőhullám jellemzett, megdöntötte az abszolút hőmérsékleti rekordokat.
Nem elég a párizsi klímaegyezmény?
A számos tudományos intézettel együttműködve készült jelentés felhívja a figyelmet arra, hogy ha betartanák a 2015-ös párizsi klímaegyezmény minden vállalását a gázkibocsátás csökkentésére, még akkor is 2,9-3,4 Celsius-fokkal lenne magasabb a hőmérséklet a Földön az évszázad végére.
"Ha a párizsi klímaegyezményben megjelölt 1,5 Celsius-fokban akarjuk korlátozni a hőmérséklet-növekedést, akkor az országoknak meg kellene ötszörözniük erőfeszítéseiket a széndioxid-kibocsátás mérséklését illetően, vagy legalábbis megháromszorozniuk azért, hogy 2 Celsius-fok alatt maradjon az átlaghőmérséklet növekedése 2100-ig" - vélik a jelentés készítői.
Kutatók szerint a 2 Celsius-fokos hőmérséklet-növekedési cél az, amellyel még el lehet kerülni, hogy a világ időjárásában veszélyes zavarok jelentkezzenek.
"A klímaváltozás minden jele és következménye - a tengerszint-növekedés, a tengeri jég elvesztése, a szélsőséges időjárási viszonyok - erőteljesebben érezhetővé váltak. Sürgősen szükség van arra, hogy ambiciózus klímacélokat határozzunk meg" - olvasható a jelentésben.
Tengerszint-emelkedés és zsugorodó jégmennyiség
2014 és 2019 májusa között a tengerszint évente 5 mm-rel emelkedett, míg 2007 és 2016 között évente 4 mm-res volt az emelkedés.
Az északi-sarkvidéki nyári jégmennyiség ebben az évtizedben körülbelül 12 százalékkal csökkent. A téli jégmennyiség négy legalacsonyabb szintjét az elmúlt öt évben mérték.
Legalább a hatszorosára nőtt az antarktiszi jéglemezből évente elvesző jégmennyiség, az 1979-1990 közötti évi bruttó 40 gigatonnából 2009-2017-re évi bruttó 252 gigatonnára nőtt. A gleccserek tömegcsökkenése minden eddig mért ötéves periódushoz képest a legmagasabb volt 2015 és 2019 között.
"A tengerszint emelkedése felgyorsult, és attól tartunk, hogy az antarktiszi és a grönlandi jégtakaró gyors zsugorodása még inkább felgyorsítja a folyamatokat" - mondta Petteri Taalas, a WMO főtitkára. Taalas hozzátette, hogy a tengerszint-emelkedés és az intenzív trópusi viharok humanitárius és gazdasági katasztrófákhoz vezetnek, mint a Bahamákon és Mozambikban is.
Az óceánok savasodása
Az óceánok nyelik el az emberi tevékenységek által termelt széndioxid negyedét, ezzel csillapítják a klímaváltozás hatását. Az elnyelt széndioxid azonban reakcióba lép a tengervízzel, és savasabbá teszi.
Az iparosodás kezdete óta az óceánok savassága összességében 26 százalékkal nőtt a megfigyelések alapján.
Magas az ökológiai ára a széndioxid elnyelésének, mivel a savasság megváltoztatja a tengerben zajló kémiai folyamatokat, például hat az aragonit-telítettségre is. Ez a folyamat pedig káros lehet a tengeri élőlényekre, az ökoszisztémára, ezért folyamatos megfigyelésre van szükség - írják a jelentésben. A savas kémhatású víz például a legtöbb tengeri tápláléklánc alapjaként ismert korallokat is súlyosan veszélyezteti.
Hőhullámok és erdőtüzek
A hőhullámok jelentették a legéletveszélyesebb meteorológiai kockázatot a 2015-2019-es időszakban, mindegyik kontinensre hatással voltak, több nemzeti hőmérsékletrekordot megdöntöttek. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint azoknak az embereknek a száma, akik ki vannak téve hőhullámok kockázatának, körülbelül 125 millióval nőtt 2000 és 2016 között. A hőhullámok hosszabbak, emiatt nagyobb a kockázatuk a szív- és érrendszeri betegségeknek.
2019 nyarán soha nem tapasztalt bozót- és erdőtüzek pusztítottak az Északi-sark körüli területeken. Csak júniusban 50 megatonna széndioxid került a légkörbe a tüzek miatt. Ez több, mint amennyit az elmúlt nyolc év összes júniusában együttvéve mértek. Az amazonasi esőerdőben is az elmúlt évekhez képest megsokszorozódtak, és súlyosabbá váltak a tűzesetek.
Trópusi ciklonok
A legnagyobb gazdasági veszteséget összességükben a trópusi ciklonok okozták - írták a kutatók. 2018-ban tombolt a legtöbb trópusi ciklon ebben az évtizedben. A legsúlyosabb károkat ugyanakkor a 2017-es atlanti hurrikánszezon okozta. Egyedül a Harvey hurrikán 125 milliárd dollárnyi kárt hagyott maga után.
Visszafordíthatatlan szinten az üvegházhatású gázok?
A fosszilis energiaforrásokból származó széndioxid-kibocsátás továbbra is nő, mégpedig évi egy százalékkal. 2018-ban rekordot döntött, kétszázalékos növekedést mértek (37 milliárd tonna). A cementgyártással együtt ez teszi ki az emberi tevékenység okozta üvegházhatású gázkibocsátások 70 százalékát és a széndioxid-kibocsátás 90 százalékát.
Annak ellenére, hogy a megújuló energiaforrások egyre nagyobb teret nyertek az elmúlt évtizedben, továbbra is a fosszilis üzemanyagok az uralkodóak a világ energiarendszerében. Az energiaigény éves növekedése nagyobb, mint a megújuló források energiatermelése, és ez azt jelenti, hogy nő a fosszilis üzemanyagok iránti igény. Ezt a növekedést kellene azonnal megállítani.
A jelentés szerint a kibocsátás még 2030-ban sem fog tetőzni, nemhogy 2020-ban.
Mit lehet tenni?
Sürgősen át kell alakítani a kulcsfontosságú emberi tevékenységeket, mint például a földkihasználás vagy az energiagazdálkodás, ezzel korlátozva a lehetséges visszafordíthatatlan hatásokat.
"Rendkívül fontos, hogy csökkentsük az üvegházhatású gázok kibocsátását, különösen az energiatermelésben, az iparban és a közlekedésben. Ez kritikus fontosságú mozzanat a klímaváltozás elleni küzdelemben, hogy teljesíteni tudjuk a párizsi klímaegyezményben kitűzött célokat" - mondta Taalas.
Ahhoz, hogy ezeket a célokat teljesíteni tudják, meg kell ötszörözni az erőfeszítéseket.