Az amerikai vállalat szerint ha már olyan sok időt töltenek a laborban, felelősségük van abban, hogy a globális felmelegedés elleni küzdelmet is segítsék.
HIRDETÉS**Bioreaktort gyártott alga felhasználásával az amerikai Hypergiant Industries - írja a Qubit. Az algák szén-dioxid-elnyelő képessége kivételes, de csak az utóbbi években sikerült eljutni odáig, hogy bevessék őket az üvegházhatású gázok ellen. A cég szerint a bioreaktor négyszázszor annyi szén-dioxidot képes megkötni, mint egy fa. **
„Az algában az a csodálatos, hogy nagyon olcsó, és könnyű termeszteni. Legfőképp napfényre, szén-dioxidra és vízre van szüksége” – mondta a Fast Companynek Ben Lamm, a Hypergiant vezérigazgatója. Az Eos Bioreactor névre hallgató készülék 90 x 90 x 210 centiméteres, és úgy tervezték, hogy otthon vagy egy irodában is lehessen használni.
A bioreaktor a Chlorella vulgaris nevű mikroalgával működik. A gép csőrendszerében és 200 literes víztartályában elhelyezett algának csak a bepumpált levegőre és egy kis mesterséges fényre van szüksége ahhoz, hogy beinduljon a fotoszintézis, és vele a szén-dioxid megkötése.
Az amerikai vállalat szerint felelősségük van abban, hogy olyan gépeket fejlesszenek ki, amelyek segítenek a klímaváltozás káros hatásainak megelőzésében. “Mint egy feltörekvő technológiai cég, amely a mesterséges intelligencia és a robotok területén dolgozik, nem csak lehetőségünk, de felelősségünk is van abban, hogy a laborban töltött kutatómunkánk egy részét az egyik legfenyegetőbb dolog kivédésére szánjuk"- mondta a Hypergiant vezetője.
A cég becslései szerint a gép évente két tonna szén-dioxidot képes megkötni a levegőből, amit aztán később felhasználható bioüzemanyagként ad ki magából. A Hypergiant 2020-ra szeretné piacra dobni a terméket, és amelynek terveit is nyilvánossá teszik, hogy mások is ihletet kapjanak hasonló berendezések gyártásához.
Az algák, moszatok, páfrányok és gombák évente 14 milliárd tonna szén-dioxidot kötnek meg, ami megfelel annak a mennyiségnek, amennyi évente az erdőtüzekkel és a biomassza égetésével felszabadul – írták a Frankfurti Biodiverzitás- és Klímakutató Központ, a Max Planck Intézet és a Kaiserslauterni Műszaki Egyetem kutatói 2012-ben.