A lehetséges brexit-forgatókönyvek

Bár csak négy napot szünetel a brit alsóház ülésezése a királynő jóváhagyásával, a brit parlamenti demokrácia korlátozásaként értékelik Boris Johnson bírálói az ülésszak felfüggesztését. Már hétvégén is tízezrek tüntettek, de a következő napokra demonstrációk tucatjait jelentették be előre szerte az Egyesült Királyságban, tiltakozva a parlament mozgásterének csökkentése ellen.

Ha a kormány nyeri a következő sürgősségi vitát, október 31-ig várhatóan végigviszi a megállapodással vagy anélkül történő brexitet. Ha a kormány veszít, a parlament dönthet a kilépési határidő meghosszabbításának kérvényezéséről.

Jelenleg az ellenzék egyetlen hatékony eszköze a kemény brexit megakadályozására a kormánnyal szembeni bizalmatlansági szavazás. Ha megvonnák a bizalmat a képviselők a kabinettől, új választások kiírására lenne lehetőség.

Egy új szavazás vagy népszavazás szorgalmazói szerint minderre nem lenne szükség, ha Boris Johnson maga kezdeményezne választásokat vagy a brexitreferendumot. Mindkettőt a 2016 óta megváltozott körülményekkel lehet indokolni.

Az új általános választásokat követelők és a kemény brexit ellenzői állítják, hogy az előző referendumban a kilépésre szavazók nem adtak felhatalmazást a kormánynak a megállapodás nélküli távozásra.

Számos bírósági eljárás indult a brexit ügyében. Ha a kormány nyer, október 31-én kiléptetheti az országot az EU-ból, ha veszít, fellebbezhet, ami nem akasztaná meg a brexit folyamatát, csak függőben hagyná a végleges döntést.

Az EU visszautasítja a jelenlegi brit vezetés retorikáját, miszerint az Európai Uniót terheli a felelősség, ha bekövetkezik a megállapodás nélküli brexit. Brüsszel számtalanszor jelezte, hogy a britek maguk szabták az előző határidőt is, amit engedtek meghosszabbítani, és a továbbiakban is nyitottak a kilépési folyamat meghosszabbítására, illetve a britek még most is elállhatnak a kilépés szándékától.

Boris Johnson ezzel szemben ragaszkodik az október 31-i határidőhöz.