Ungváry Krisztián, a Veritas Intézet történésze a hivatalos emlékezetpolitikáról.
A rendszerváltás harmincadik évfordulója kapcsán rendre felmerül, hogy a hivatalos kormányzati emlékezetpolitika meglehetősen szelektíven idézi fel az akkor történteket. Jól mutatja ezt a Terror Háza előtti utcai plakátkiállítás is, amely számos apróbb pontatlanságot tartalmaz - ezekről kértük ki Ungváry Krisztián, a Veritas Intézet történészének véleményét.
Ungváry szerint bár apróbb pontatlanságnak tűnik, hogy a Rákosi-korszakról szóló táblán Kádár-kori-képek szerepelnek, vagy hogy a Csodák Évének is nevezett 1989-et '88-as tüntetések képeivel ábrázolják, már ez is aláássa a dolog hitelességét.
- Oda nem illő fényképeket szerepeltetnek aláírások alatt, kronológiailag nem stimmel a bemutatás. Ez kicsi tévedésnek tűnik, de a történet lényegét hamisítja meg - mondta a történész az Euronewsnak.
Ungváry arra is rámutat, hogy a vízlépcső és a romániai falurombolás elleni tüntetések fekete-fehér képein a transzparemseket narancssárgára színezték.
- A narancs szín nyilvánvalóan politikai üzenetet hordoz, és ezt nem szép dolog belekeverni egy olyan dologba, amihez nincs köze - mondta a történész.
Ungváry másik észrevétele az volt, hogy míg az állampárt reformkommunistának nemigen nevezhető akkori vezetői, vagy ma kormányzati szerepet betöltő, de akkor még kamasz politikusok idézetekkel szerepelnek a kiállításon, ugyanakkor nem jut hely az úgynevezett demokratikus ellenzéknek, vagy például a Nyugaton a vasfüggöny lebontásával azonosított későbbi szocialista miniszterelnöknek.
- A múlt mindig a mának szól, ezt meglehetősen primitív módon láthatjuk ebben a kiállításban - vélte Ungváry Krisztián. - Egyértelmű aktuálpolitikai indokok mentén kiradírozzák azokat, akik számukra jelenleg nem kívánatos politikai szereplők, annak ellenére, hogy történelmi szerepük miatt meg kéne jelenniük egy ilyen kiállításon.
Végül kifejezetten furcsának nevezte a történész a kommunizmus szabadsághiányos időszakáról szóló táblát, amely sajátos kikacsintásnak tűnik a mára.
- Amikor például azt írják, hogy a "beruházásokat politikai szempontok szabták meg", illetve hogy "üldözték a másként gondolkodást" - saját munkahelyemet is éppen ezért zárták be - utalt a történész arra, hogy az 56-os Intézetet a kormány emlékezetpolitikáját támogató Veritas Intézetbe olvasztották be.