A kanadai Albertában hetven éve küzdenek a rágcsálók ellen, totális sikerrel.
HIRDETÉSMiközben azzal vannak tele a hírek, hogy egyre több patkány bukkan fel Budapesten, van egy olyan kanadai tartomány, amely teljesen meg tudott szabadulni a rágcsálóktól. A Magyarország területénél hétszer nagyobb, több mint négymilliós lakosságú Albertában lassan hetven éve küzdenek szervezetten a patkányok ellen, és gyakorlatilag teljes sikert értek el. Megmutatjuk, hogyan.
Albertában a teljes társadalom összefog a patkányok elleni harcban. A tartományban több gyorshívószám is üzemel arra az esetre, ha egy helyi lakos bármi jelét észlelné a rágcsálók jelenlétének. Ezeket a számokat rendszeresen fel is hívják, bár a legtöbb esetben téves a riasztás. Az iskolákban megtanítják a gyerekeknek, hogyan ismerhetik fel, ha rágcsálók költöztek a közelbe. Aki pedig háziállatként szeretne patkányt tartani az otthonában, négyezer dolláros, azaz több mint egymillió forintos büntetésre számíthat.
A kitartó küzdelem eredményeképpen a nyolcvanas évekre gyakorlatilag teljesen eltűntek a patkányok Albertából, és 2003 volt az első olyan év, amikor egyetlen példányt sem észleltek a tartományban. Az utóbbi években egyedül 2012 augusztusában találtak nagyobb mennyiségű patkányt, októberre azonban ezt a fészket is sikerült felszámolni.
Az első patkányok csupán a második világháborút követően jelentek meg az ilyen szempontból szerencsés helyzetben lévő tartományban (a rágcsálók egyébként Kanada más pontjain sem tűntek fel a 18. századnál korábban). Az albertai tisztviselők meglehetősen gyorsan reagáltak, a háborús propagandát meglovagolva először plakátokkal aggatták tele a városokat, így figyelmeztetve a veszélyre. Erre azért is szükség volt, mert a lakosok nem tudták, hogy néz ki egy patkány, hiszen korábban még nem találkoztak ilyen állattal. Ennél azonban drasztikusabb módszerekhez is folyamodtak a hatóságok: nagyjából 63 ezer kilogramm arzént szórtak szét a fertőzöttnek vélt épületek ezreiben.
A propaganda nem hagyott alább, évtizedekkel később is ehhez hasonló plakátokat lehetett látni az utcákon:
A patkányok elleni harc sikeréhez természetesen nagyban hozzájárultak a tartomány földrajzi jellegzetességei is. A hatalmas terület ellenére a patkányok viszonylag kevés ponton tudnak belépni Albertába, északról a hideg, nyugatról pedig a Sziklás-hegység állja útjukat. A tartomány déli határán szintén sok a hegy, és túl alacsony a népsűrűség ahhoz, hogy a patkányok elterjedjenek.
Így csak a keleti határra kell figyelniük, és itt Alberta a szó szoros értelmében egy határvédelmi egységet állított fel. Egy pontosan kijelölt ütközőzónában puskával és méreggel felfegyverzett patkányőrök járőröznek minden nap. Évente háromezer farmot kutatnak át, de meglehetősen ritkán találkoznak patkányokkal.
Az évtizedek során a patkánymentesség beivódott az albertai öntudatba, és fenntartására évi félmillió kanadai dollárt, nagyjából százmillió forintot költenek. A hatóságok szerint viszont a befektetés megéri, mert a gazdák dollártízmilliókat tudnak spórolni miatta.
Az albertai erőfeszítéseknek hála a kanadai tartományban annyira kevés a patkány, hogy azzal csak a külvilágtól elzárt lakatlan szigetek tudnak versenyezni. A klímaváltozás ugyan a jövében megnehezítheti ezt a küzdelmet, de az eddigiekből kiindulva nem kérdés, hogy az albertaiak állnak a kihívások elébe.