A vasárnapi népszavazáson kétharmad-egyharmad arányban győztek az igenek. Összesen három kérdés volt: a fegyvertartás szabályain kívül az adórendszeren és a nyugdíjrendszeren is változtatna a törvényhozás.
Szigorodnak a fegyvertartásra vonatkozó jogszabályok Svájcban, miután a lakosság igent mondott erre a vasárnapi népszavazáson. Az első exit pollok szerint ebben a kérdésben kétharmad-egyharmad arányban győztek az igenek.
Miután Brüsszel már 2017-ben szigorított, Svájc, mint a schengeni övezet tagja, kénytelen volt követni a példát, de a törvényhozás erős lakossági ellenállásba ütközött.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Egy svájci férfi azt magyarázta a voksolás után, hogy szerinte a szigorítás nem olyan komoly, mint amilyen komolyak a következményei lesznek annak, ha kikerülnek a schengeni övezetből. Nem lát ebben zsarolást, egyszerűen be kell tartaniuk annak a közösségnek a játékszabályait, amelyhez tartoznak.
Svájc egyike azoknak az államoknak, ahol fegyvert tartani alapvető jog, és majdnem minden második háztartásban van is valamiféle fegyver.
A szigorítás ellenzőinek egyike azt mondja, ez az új törvény képmutató, és az lesz a következménye, hogy kialakul a fegyverek feketepiaca Svájcban is, ahol eddig ilyen nem volt. Szerinte ez sokkal veszélyesebb a pillanatnyi helyzetnél, hiszen eddig csak regisztrált fegyverek kerülhettek forgalomba.
Míg az Egyesült Államokban elsősorban az ámokfutók, köztük is az iskolai lövöldözők miatt került napirendre tíz évnél is régebben a fegyvertartás kérdése, Európában az elmúlt évek terrortámadásai indokolták a szigorítást.
A vasárnapi népszavazáson a svájciaknak adórendszerükről és nyugdíjrendszerükről is dönteniük kellett. Előzőt nemzetközi nyomásra, utóbbit a demográfiai mutatók miatt kényszerül újragondolni a svájci törvényhozás.