15 éve EU-tag Magyarország.
HIRDETÉSHarminc évvel ezelőtt, 1989-ben vágták át Magyarországon a szocialista és a kapitalista országokat elválasztó vasfüggönyt, 15 évvel később pedig az ország csatlakozott az Európai Unióhoz. A kettő közötti időben a magyarok rendkívül bizakodóak voltak.
De a belépés harmadik évfordulóján többen még mindig nem érezték a csatlakozás előnyeit.
„Csak a hátrányait éreztem eddig” mondta egy nő, egy másik pedig még egyelőre semmit sem érzett a csatlakozásból.
Balázs Péter, a Közép-Európai Egyetem professzora szerint a magyarok lelkesedése egészen a belépésig tartott, akkor Magyarország elvesztette célját, a harmadik Orbán-kormány pedig kifejezetten ellenséges a brüsszeli politikával szemben.
„De nagy fordulat 2014-ben következett be, egy újabb Orbán-kormány hivatalba lépésekor, amikor az EU elkerült a külügyből, miniszterelnöki felügyelet alá került és ott egy kicsit el is tűnt, és úgy tűnik, a kormányfő egy személyben vette kézbe az Unióval kapcsolatos, kifejezetten ellenséges, konfrontatív politika vezetését” - monda a volt uniós biztos.
Juhász Attila, a Political Capital kutatója szerint a 2004-ben csatlakozott országok polgárai még így is EU-pártiak.
„A nyugat-európai országokhoz képest még mindig inkább uniópártiak ezek az országok. Ami valószínűleg elsősorban arra vezethető vissza, hogy az utóbbi években a legnagyobb haszonélvezői az uniós költségvetésnek ezek az újonnan csatlakozott kelet-európai országok voltak” - mondta.
Mindkét szakértő szerint új célt kellene találni az EU-nak, és azon belül a magyaroknak is.
„Nos, kellenek következő célok. Ezt az Európai Unió egésze és tagállamai is kitűzik maguk elé. Nekünk az euróövezethez való csatlakozás lehetne egy következő, fontos és lelkesítő cél. Többéves nekifutás szükséges, és egy nagyon elszánt kormány, amely ezt valóra váltja” – mondta az egykori magyar külügyminiszter.
A jelenlegi magyar kormány a csatlakozás előnyei helyett inkább az ország szuverenitását hangsúlyozza.