Interjú a román uniós biztossal, aki szerint Európának vissza kell térnie a szolidaritáshoz, mert az országok csak együtt lehetnek sikeresek.
A regionális politikáért felelős uniós biztos, Corina Creţu volt a Global Conversation vendége Brüsszelben. A román biztos sok területre rálát, és az uniós költségvetésnek szinte az egyharmada hozzá tartozik. A régiós politika eddigi eredményiről és a jövő kihívásairól kérdezte őt az Euronews tudósítója, Zsíros Sándor.
Euronews: Már több mint négy éve van itt Brüsszelben. Sikerült csökkentenie a különbséget Kelet és Nyugat, a szegény és a gazdag régiók között?
Corina Creţu: A válság után vagyunk, egy kutatás alapján nagyon sok régió jól birkózott meg a visszakapaszkodással növekedés és foglalkoztatottság szempontjából, más országok pedig most is a válság előtti szinten vannak, szóval nagyon fontos, hogy egy folyamatos, kilencéves növekedés van Európában, ami sokat segített, ugyanakkor az új kihívások miatt mégsem ugyanott tartunk. Van migrációs válság, terrorizmus, védelmi feladatok, amelyekkel korábban az uniónak nem volt dolga. Úgyhogy mindezt befogadva kell megtennünk, amit csak lehet, annak érdekében, hogy csökkentsük a különbségeket.
Euronews: A brexit után kevesebb pénzt lehet majd szétosztani, például a kohéziós alapokból? Mit tanácsolna a regionális vezetőknek, a helyi döntéshozóknak: milyen projekteket kezdeményezzenek, hogy pénzt kapjanak?
Corina Creţu: A teljes uniós költségvetés átlagosan 10 százalékkal csökken. Természetesen nagyon sajnáljuk az Egyesült Királyság távozását, de tisztelnünk kell az ország állampolgárainak akaratát. Ezen kihívások ellenére sikerült az eddigi legvastagabb kohéziós borítékot kitennünk az asztalra, 373 milliárd euró értékben. És azt javasoljuk a tagállamoknak, a régióknak, hogy a kulcselemekre koncentráljanak innovációval, kis- és középvállalkozásokkal és energiahatékonysággal kapcsolatban. Hiszen ezek jelentik most az egész európai gazdaság meghatározó erejét.
Sok figyelmet kell fordítanunk a szociális oldalra. Sokat kell tennünk, hogy az emberek érezzék az európai cselekedetet. Mert ennek a játéknak szerintem véget kell vetni, hogy minden rossz, ami Brüsszelből jön, és minden, ami jó, az pedig a polgármesterektől és a helyi önkormányzat vezetőitől. Mert mindannyian vesztesei leszünk annak, ha ez így folytatódik, és nem tudatosítjuk, hogy mi mindent tesz az Európai Unió az állampolgáraiért.
Euronews: Az Európai Parlament most hagyta jóvá az európai kifizetések és a jogállamisági normák összekapcsolására irányuló javaslatot. Hogyan működhetne ez a jövőben, és van-e olyan kockázat Ön szerint, hogy a végén az embereket egyes politikusok hibái miatt fosztják meg az európai forrásoktól?
Corina Creţu: Őszintén szólva nem értem, hogy miért gondolja azt néhány tagállam, hogy ez a javaslat ellenük szól. Máskor legalábbis mind úgy tesznek, mint akik zéró toleranciát hirdetnek a csalás és a korrupció ellen. Hiszen ennek az a célja, hogy megvédjük az uniós adófizetők pénzét. Például az OLAF elkezd vizsgálni egy ügyet, mi azonnal felfüggesztjük a forrásokat, amíg az lezárul.
Ha a nettó befizetők helyébe képzelem magam, megértem, hogy nem akarják bankautomataként látni az Európai Uniót. Ez egy közös szolidaritás, amelyben össze kell tartanunk akkor is, ha jó, és akkor is, ha éppen nehéz.
Euronews: De az Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF csak javaslatokat tehet. Ön szerint kellene egy olyan, tagállamok fölött álló szervezet, például az Európai Ügyészség, amely ellenőrzi ezeket az ügyeket?
Corina Creţu: Határozottan úgy gondolom, hogy ez egy előrelépés, hiszen a bizottság nagyon régóta igyekszik megvédeni az uniós pénzeket, és ahogy Ön is említette, az Európai Ügyészség, amelynek 2020-ra kell felállnia és működnie, egy új fejezetet nyit a csalások elleni küzdelemben. Mert így az Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF mellett lesz egy másik fontos ügynökség, amely a pénzköltéseket figyeli.
Szoros együttműködésben dolgozunk a tagállamokkal és a bizottsági ellenőrökkel. Szóval, úgy hiszem, hogy ez az új intézmény segít majd növelni a kapacitásunkat az uniós forrásokkal való visszaélések kezelésében és az adófizetők pénzének védelmében.
Euronews: Kevesebb, mint 100 nap van hátra az európai választásokig. Mire számít, vajon még szétszabdaltabb lesz az Európai Unió? Vagy talán könnyebb lesz kormányozni? Erősödnek majd a populisták? Mit jósol?
Corina Creţu: Nyilvánvaló, hogy egy olyan fázisban vagyunk, amikor erősöknek az Európa-ellenesek és a populisták. Erről is készítettünk egy tanulmányt, a napokban jelent meg "az Európai Unió elégedetlenségének földrajza" címmel, és ez az elemzés jól mutatja, hogy az Európai Unió ellenes hangokat együtt erősíti a hosszú ideje tartó gazdasági és ipari visszaesés, az alacsony iskolázottság és munkalehetőség hiánya.
Szerintem hosszú évek után a legnagyobb próba lesz ez a választás. Ez nem a politikai ideológiákról szól, hanem Európa támogatóiról és ellenzőiről. Mi pedig - Ön, mint ismert újságíró és én, mint uniós biztos - olyan országokból jövünk, amelyek harminc évvel ezelőtt a vasfüggöny túloldalán voltak, és sosem álmodtuk, hogy itt lehetünk. Ezért a mi feladatunk megvédeni ezt az európai projektet, amely egyedülálló az egész bolygón, és el kell magyaráznunk, hogy ez nem volt mindig ilyen. Különösen a fiataloknak. Mert ez az ő jövőjükről szól. Szívesen látnék több fiatalt, aki megvédi az európai szemléletet.
A szolidaritás minden dokumentumunkban megjelenik. De a gyakorlatban sajnos azt kell mondanom, hogy az Európai Unió és a tagállamok önzőbbek lettek, mint valaha, ezért azt gondolom, azt gondoljuk, hogy vissza kell térnünk a szolidaritásunkhoz, hogy megértsük, csak együtt lehetünk sikeresek, vagy együtt vallunk kudarcot.