A balkáni útvonal lezárásával Cipruson rekednek, vagy nem is akarnak máshová menni a Közel-Keletről és Afrikából érkező menekültek.
HIRDETÉSA testvérétől kölcsön kapott 400 eurót fizetett ki egy embercsempésznek az Irakból Európába tartó útja utolsó szakaszára Hóje Raszúl Száleh, hogy átsegítse őt az etnikailag megosztott Ciprus szigetét kettéválasztó határon. A 32 éves menekültet egy kisteherautóba ültették az észak-ciprusi oldalon.
- Irakban nagyon rossz a helyzet - panaszkodott a férfi. - Az én helyzetem pedig különösen nehéz, a vallásom miatt. Én csak Allah-ban hiszek, de az én országomban ez tilos. Legutóbb meg akartak ölni. Még a rokonaim és a családom is. Egy másik városba menekültem előlük, elbújtam, hogy ne találjanak meg, mert ha megtalálnak, rögtön meg akarnának ölni.
Az utóbbi években jelentősen emelkedett a Közel-Keletről és Afrikából az alig egymillió lakosú Ciprusra érkező menekültek száma. A kormány az EU-hoz fordult.
- Próbáljuk kezelni a helyzetet - mondta Konsztantinosz Petridész belügyminiszter, - de a folyamatok és a menekültek egyre nagyobb száma komoly aggodalmakat szül. Jeleztük a problémát az Európai Bizottságnak és az illetékes biztosnak is, amikor itt járt.
Noha meglehetősen közel fekszik a közel-keleti konfliktuszónákhoz, Ciprusra viszonylag kevesen érkeztek a menekültválság három évvel ezelőtti csúcsán. A menekültek akkor Görögországon, majd a Balkánon keresztül haladtak Észak-Európa felé.
- A balkáni menekült-útvonal lezárása, vagyis hogy arra nem jutnak el Közép-Európába aztán növelte a ciprusi menekültek számát - magyarázta Korina Drusziotu, a Ciprusi Menekülttanács igazgatója. - Aki korábban talán más célt kerestek volna, most nincs hova tovább menniük, így Ciprus lett az úticél.
A gazdasági válságából kilábaló szigetországnak így újabb kihívással kell szembenéznie.