Az Euronews többé nem érhető el Internet Explorer-rel, ez a böngésző ugyanis nem támogatja a legújabb technikai fejlesztéseket. Arra kérjük, használjon más keresőt, mint amilyen az Edge, Safari, Google Chrome vagy Mozilla Firefox.

rendkívüli hír

rendkívüli hír

George H. W. Bush, az amerikaiak 41. elnöke

George H. W. Bush, az amerikaiak 41. elnöke
Betűméret Aa Aa

Az amerikai elnökök közül George Herbert Walker Bush volt az utolsó, aki még szolgált a II. világháborúban. Úgy alakult, hogy a hidegháborúnak is ő lett az utolsó amerikai elnöke.

Az egykori pilóta stílusosan a levegőben ünnepelte 75. születésnapját. Mindenki úgy gondolta, hogy az volt az utolsó ejtőernyős ugrása. Csakhogy George Bush 90 évesen is gépre szállt, ha akkor már nem is egyedül ugrott.

64 évesen, jelentős vállalkozói karrierrel a háta mögött lett az Egyesült Államok elnöke Ronald Reagan után. 1989 volt, a berlini fal leomlásának éve. A hidegháború utolsó hónapjai, az enyhülés kezdete.

George Bush Connecticutban nevelkedett. Habár már felvették a Yale-re, a Pearl Harbour-i csata után úgy döntött, hogy nem egyetemre megy, hanem a haditengerészethez jelentkezik.

17 volt akkor - a hadsereg legfiatalabb pilótája lett.

Végül is elvégezte az egyetemet. Több katonai kitüntetéssel, már diplomásan nősült. Barbara Pierce-t vette el, hat gyermekük született. Ekkortájt érte el első üzleti sikereit.

1966-ban választották először szenátorrá, 15 évvel később már alelnök volt Ronald Reagan mellett.

A berlini fal leomlása után George Bush minden lehetséges módon támogatta a két Németország egyesítését, és folyamatosan egyeztetett az akkori szovjet főtitkárral, Mihail Gorbacsovval.

1990-ben megkezdődött a leszerelés. Három év alatt több megállapodást is kötöttek a haderőcsökkentésről az utolsó szovjet főtitkárral - a START I-et és a START II-t már az orosz elnökkel, Borisz Jelcinnel.

1990-ben egy másik kihívásnak is meg kellett felelnie: Kuvait megszállásakor nemzetközi koalíciót szervezett az agresszor, Irak ellen.

1991 január 16-ról 17-re virradóra jelentette be, hogy az amerikai légierő bombázza Irakot. A hadműveletet azzal indokolta, hogy meg kell semmisíteniük a világot veszélyeztető nukleáris és vegyi arzenált, amelyet Szaddám Huszein felhalmozott.

Pontosan száz órával később Kuvait szabad volt. George Busht hősként ünnepelték, népszerűbb volt, mint valaha. Csakhogy nemzetközi sikerei közepette ne fordított kellő gondot az amerikaiak gondjaira. A munkanélküliség az egekbe ért, a gazdaság mélyponton, úgyhogy George Bush elesett a soron következő mandátumtól: az 1992-es elnökválasztáson a demokrata Bill Clinton lett a befutó.

De nyolc évvel később ismét egy republikánus került a Fehér Házba, nem is akármelyik. Bush elnök fia, a szintén George Walker Bush vette át a stafétát Clintontól.

Apa és fia kapcsolata nem volt éppen felhőtlen a fiatalabb Bush elnökségének éveiben. Ma már nem titok, hogy Bush elnök másik fiát, a szerinte sokkal tehetségesebb Jebet szerette volna az elnöki székben látni.

84 évesen George Bush ott volt az Egyesült Államok első fekete elnökének beiktatásakor, miután végignézte, fia hogyan játssza el az amerikaiak megbecsülését két kritikus mandátuma alatt.

A republikánus George Herbert Walker Bush, az amerikaiak tettrekész és gyakorlatias elnöke leginkább a vitatott és máig ható iraki háború főszereplőjeként marad meg a világ emlékezetében. Hisz ő volt az első amerikai elnök, aki csapatokat küldött az arab világba.