Épp három hónapja és három napja fogadta el Donald Trump Kim meghívását egy személyes találkozóra és alig 9 hónappal azután, hogy az amerikai elnök "Kicsi Rakétaembernek" nevezte az észak-koreai vezetőt, aki cserébe "mentálisan retardáltnak" nevezte amerikai kollégáját.
Az egész világ ezt a találkozót várta és mire a nyugati országokban felébrednek, már véget is ér.
Hosszú út vezetett idáig. Egy évvel ezelőtt a szakértők még háborúról beszéltek, miután Phenjan egymás után hajtotta végre a sikeres atomrakéta kísérleteket, sőt tavaly saját bevallása szerint még hidrogén bombát is tesztelt. A sokszor szabadszájú Donald Trump minden robbantás után kemény megtorlással fenyegette meg a legfelsőbb vezetőt.
A szócsata egyik csúcsa a páros újévi köszöntője volt. Kim azzal kezdte az évet, hogy közölte a világgal: "a nukleáris nyomógomb mindig az irodám asztalán van", amit széles körben úgy értelmeztek , hogy Kim arra célzott, személyes ellenőrzést gyakorol Észak-Korea nukleáris arzenálja fölött.
Trump a Twitteren vágott vissza, közölvén, hogy "nekem is van nukleáris indítógombom, amely sokkal nagyobb és hatékonyabb mint az övé, s az én gombom működik is". Így nem csoda, hogy a környező országok aggódva figyelték a a fejleményeket.
Szöul alig száz kilométerre fekszik a demilitarizált zónától és az ország fennmaradásához elengedhetetlen, hogy jó viszonyt ápoljon északi szomszédjával. Éppen ezért volt mindenki számára meglepő, de örömteli, hogy Phenjan nem sokkal a februári pjoncsangi téli olimpia előtt bejelentette: sportolókat küldene az ötkarikás játékokra.
Végül hosszas egyeztetések után a két Korea atlétái egy zászló alatt vonultak be a nyitóünnepségen. Kim bizalmasai ezután jelezték, hogy a vezető szívesen találkozna az amerikai elnökkel.
A kommunista párt megbízottjai és a CIA titokban folyamatosan tárgyaltak a találkozóról, sőt a dél-koreai elnök is Phenjanba látogatott, hogy előremozdítsa a folyamatot. A nyitás egyik leglátványosabb jele mégis az volt, amikor Kim Dzsongun, zöld-sárga golyóálló vonatán Szöulba utazott, hogy a békéről tárgyaljon.
Trump magával vitte a gombját
A 7 éve hatalomra került Kim mostani szingapúri útja messze a leghosszabb eddig. Az viszont kérdés, hogy a vizit idejére hol tartják, vagy ki felügyeli azt a bizonyos piros gombot.
Trumpot szokás szerint kíséri a vezérkar egyik embere, cipelvén az "indítót", a csapásmérésre felhatalmazást adó berendezést.
Észak-Korea a világ egyik legelszigeteltebb állama, s a parancsnoki lánc, valamint a nukleáris létesítmények fölötti ellenőrzés egy szűk, áthatolhatatlan körön belül működik.
A 2011-ben hatalomra jutó Kim épphogy megkezdte külföldi útjait. Kétszer volt Pekingben, s a dél-koreai elnök ösztönzésére rövid időre átlépte az Észak-Koreát Dél-Koreától elválasztó demarkációs vonalat. Szingapúr messze a legtávolabbi ismert pont, ahová elutazott hatalomra jutása óta.
Az Észak-Koreával behatóan foglalkozó elemzők úgy vélik, hogy Kim Dzsong Un aligha ment volna el Szingapúrba, ha nem lenne tudatában az arzenál biztonságosságának, s annak, hogy képes elrendelni bevetését.
"Nem tudjuk, mennyire fejlett Észak-Korea zárt kommunikációs rendszere, nyitott kérdés, hogy könnyen elérhető-e a parancsnokság szingapúri tartózkodása alatt" - mondta Andrew O'Neill, az ausztráliai Griffith Egyetem szakértője. "Az Észak-Korea nukleáris létesítményei fölötti parancsnoklás, az ellenőrzés, a kommunikáció, a hírszerzés magas fokú centralizáltságra épül, amelynek középpontjában a döntéshozó Kim Dzsong Un helyezkedik el, s elképzelhetetlen, hogy Kim ne legyen biztonságosan elérhető egy esetleges bevetés elrendelésére, ha kell" - tette hozzá ugyanez a szakértő.
Kim valószínűleg otthon hagyta az övét
Kim valószínűleg észak-koreai bizalmi embereinek egy csoportjára testálta rá az arzenál felügyeletét, köztük az időnként különleges ügyekkel is megbízott Cso Rjong He-re, aki kikísérte a repülőtérre a Szingapúrba tartó Kim Dzsong Unt - vélte Michael Madden, észak-koreai személyi kérdésekkel foglalkozó szakember.
"Kim távolléte alatt felhatalmazást adhat vagy jóváhagyhat nukleáris csapást" - közölte Madden. A rakétakilövéseknek megvan a maguk forgatókönyve. Megbízható személyek gyakorolják az ellenőrzést a vonalas telekommunikációs "forródrótok" felett, s valószínűleg van egy kódrendszer az érintett, ballisztikus rakéták felbocsátására alkalmas rendszerek aktiválására. "Csak bizonyos kijelölt létesítményeknél lehet a kommunikációs rendszereket működésbe hozni" - mondta Madden.
Számos kérdés megválaszolatlan marad, beleértve azt is, rendelkeznek-e az észak-koreaiak eléggé robusztus kommunikációs rendszerekkel, hogy biztosak legyenek abban: senki sem esik pánikba és nem indít el támadást - vélekedett Vipin Narang, a Massachusetts Institute of Technology műszaki egyetem egyik professzora.
"Nem valószínű, hogy a parancsnoki és az ellenőrzési struktúra Kim távollétében elég megbízható ahhoz, hogy az észak-koreai vezető képes legyen kétséget kizáróan felhatalmazást adni rakétafelbocsátásokra, vagy azok leállítására" - vélekedett a professzor, aki szerint ez azért van, mert Észak-Korea valószínűleg úgy alakította ki nukleáris erejét, hogy lehetővé váljon rakétafelbocsátások gyors engedélyezése, ellensúlyozandó egy első csapás kockázatát az Egyesült Államok részéről.