Az Európai Bizottság költségvetési tervezete szerint többet fordítana határvédelemre, kevesebbet a mezőgazdaságra.
HIRDETÉSJean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szerdán mutatta be a 2021-2027-re vonatkozó költségvetési terveket az Európai Parlamentnek.
Eszerint növelnék a határvédelemre fordított kiadásokat, nagyobb szerepet kapna a belső és külső biztonság, valamint a határvédelem, de több forrást biztosítanának a kutatás-fejlesztésnek és a digitális gazdaságnak is. Ezzel párhuzamosan csökkentenék az agrár- és a kohéziós politika költségvetését.
Az Egyesült Királyság kilépése az EU-ból pénzügyi szempontból is komoly érvágás Brüsszelnek. Az Európai Bizottság ezért egy gyakorlatias és eredményközpontú költségvetést javasol.
**Ki jár jól? **
Az előző költségvetési ciklusban a tagországok a nemzeti jövedelmek egy százalékát utalták a közösbe. Ez változni fog, bár az arány még kérdéses. Az Európai Parlament 1,3 százalékot szeretne elérni. Magyarországnak és Lengyelországnak például, mint nettó haszonélvező országoknak, az az érdekük, hogy minél magasabb legyen ez a szám.
Gondba kerülhet-e Magyarország?
Jean-Claude Juncker szerdán jelezte, hogy az uniós tagországoknak jogállamoknak kell lenniük, ezért egy olyan mechanizmust indítanak be, amely költségvetési eszközökkel is védi a kockázatoktól a jogállamiságot. Ez alapján felfüggeszthetik, csökkenthetik, vagy korlátozhatják az uniós finanszírozáshoz való hozzáférést.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha Magyarországra alkalmaznák ezt az eszközt, akkor Orbán Viktornak a többi országgal összefogva, minősített többséget kell szereznie ahhoz, hogy leszavazhassák az Európai Bizottság javaslatát.
Mi várható most?
Az előttünk álló hónapokban az Európai Parlament és az uniós tagállamok kormányai egymás között egyezhetnek meg arról, hogy mit fogadnak el a javaslatból, és mit nem tudnak támogatni. A Bizottság abban bízik, hogy a 2019. júniusi EP-választásokig el tudják majd fogadni a végleges verziót.