Az uniós tagok eurómilliárdok elvesztésével néznek szembe az Európai Bizottság új költségvetési tervei szerint, ha nem követik az Unió demokratikus normáit.
HIRDETÉS
Egyre több európai kormány mutat csökkenő figyelmet az olyan uniós követelmények iránt, mint a korrupció, a sajtószabadság és a demokratikus társadalmakat fenyegető más veszélyek, írják a bizottsági jelentésben.
Az Európai Bizottság szigorítani fogja a demokratikus normákat megsértő országokkal szembeni intézkedéseket azáltal, hogy több milliárd eurós kifizetéseket köt egybe az európai normák betartásával. Ez azt jelenti, hogy azok a kormányok, köztük Magyarország, amelyek az igazságszolgáltatás és a média szabadságának korlátozásával megsértik az uniós jogállamisági normákat, jelentős összegű finanszírozástól eshetnek el az EU központi költségvetéséből.
A 2028-2034-es kiadási tervet várhatóan jövő szerdán teszik közzé. Korábban az 1,2 ezermilliárdos eurós költségvetésnek csak egyes részeit kötötték össze a jogállami követelményekkel, de ezt a feltételt most erősíteni tervezik.
A Politico áttekintése szerint ilyen lépés fokozni fogja a feszültséget a Bizottság és Orbán Viktor magyar miniszterelnök között, aki viharos kapcsolatban áll az Unió döntéshozóival és a több kormányzattal, amelyek bírálták az általuk Oroszország-barát és autoriter politikának tartott magyar álláspontokat.
Miközben az EU intézkedéseket hozott Magyarország ellen, és már visszatartott jelentős finanszírozást (mintegy 18 milliárd euró mértékben), Orbán azzal nehezítette a helyzetet, hogy blokkolta az Unió Moszkva-ellenes szankcionálási erőfeszítéseit. Ezért a következő költségvetés már „egy egyszerűsített és harmonizált feltételrendszert fog biztosítani a tagállamoknak juttatott összes uniós forráshoz” – áll az új dokumentumban.
A Bizottság el akar mozdulni a jelenlegi rendszertől, amelyben „a különleges problémákkal küzdő tagállamok hajlamosak lehetnek arra, hogy beruházásaik egy részét a programok között csoportosítsák át, hogy elkerüljék egy adott feltétel betartását” – áll a közleményben.
Több uniós ország is támogatta a jogállamiság és a finanszírozás közötti kapcsolat szorosabbra fűzését. A javaslat közzétételét követően a kormányok tárgyalásokat kezdenek egymással a végleges szövegről – ám ez egy hosszadalmas folyamat, amely várhatóan csak 2027-ben zárul le.
„A Feltételességi Rendeletet minden uniós finanszírozásra alkalmazni kell” – írta Finnország az új költségvetésről szóló állásfoglalásában. Magyarország azonban azzal vágott vissza , hogy ezek a szabályok „lehetővé teszik az önkényes politikai nyomásgyakorlást olyan politikai területeken, amelyek nem kapcsolódnak az Unió költségvetésének védelméhez”. Szlovákia, amelyet szintén bíráltak a jogállamisági kérdések miatt, saját beadványában hasonló érveket hozott fel.
Egy EU-diplomata szerint a Bizottság Orbán belpolitikai gyengeségeit használja ki – utalva a közvélemény-kutatásokban látható lemaradására konzervatív EU-párti riválisa, Magyar Péter mögött –, hogy szigorúbb szabályokat javasoljon. A bizottsági tisztviselők bíznak abban, hogy egy Magyar-vezette kormány helyrehozná a kapcsolatokat Brüsszellel, és végrehajtaná az EU által előírt reformokat a zárolt forrásokhoz való hozzáférés érdekében.
A Bizottság azt szeretné, hogy a pénz továbbra is eljusson az uniós finanszírozás kedvezményezettjeihez – például a nem kormányzati szervezetekhez vagy az egyetemekhez –, függetlenül attól, hogy egy kormány betartja-e a jogállamiság elveit. Az átfogó elképzelés az, hogy a civil társadalomnak nem szabad viselnie a vezetők hibáinak terhét.
Az „intelligens feltételesség”
Az Európai Parlament liberális Renew csoportja egy lépéssel tovább is mennie, és azt támogatja, hogy a befagyasztott uniós forrásokat közvetlenül a civil társadalomnak adják át, gyakorlatilag megkerülve a központi kormányzatot.
Ez az új rendszer, az úgynevezett „intelligens feltételesség”, alapvető változást jelentene a jelenlegi szabályokhoz képest, ahol a befagyasztott pénzeszközöket egy lejárati dátum után együttesen visszaadják az EU 27 tagállamának.
„Világos feltételeket szabtunk: nem kapnak uniós pénzt az autokraták, de továbbra is támogatják a civil társadalmat” – mondta Valérie Hayer, a Renew elnöke csütörtökön. „Ursula von der Leyen ígéretet tett erre. Most rajta múlik, hogy betartja-e a szavát”.
Az „intelligens feltételrendszert” azonban bírálták azon az alapon, hogy csökkenti a nemzeti kormányok ösztönzését (kényszerét) a szükséges reformok végrehajtására.
A biztosok várhatóan a hétvégére tervezett rendkívüli tárgyalások során rendezik ezt a kérdést.