Az EU- és NATO-csatlakozásért az ország nevét is megváltoztatnák a macedónok. De Görögország további engedményeket vár.
Az egykori jugoszláv tagköztársaság, Macedónia 1991-es függetlenné válása óta szeretne az EU és a NATO tagja lenni, de a neve megakadályozza egyben. Déli szomszédja, Görögország ugyanis úgy véli: az ország neve területi követeléssé válhat, mivel Görögország északi részét Makedóniának hívják, amelyet részben macedónok laknak. A csatlakozási igény tárgyalási alapot teremtett Görögországnak a témában.
„Másképp akarnak hívni? Minek? Mondjuk Mártának? A macedónoknak nincs bajuk a görögökkel, de macedónok akarunk lenni, mert macedónok vagyunk” – dohogott egy szkopjei asszony a felvetésen.
Ugyanakkor Macedóniának létérdeke, hogy a zajos Balkánon fekvő ország a stabilabb EU-s és NATO-szövetség részév váljon.
„Macedóniának EU-taggá kell válnia. A munkahelyek, a gazdaság, a politika, a Balkán stabilitás miatt is. Szembe kell néznünk azzal, hogy a Balkánt fel fogja robbantani a rengeteg konfliktus.” - adott pragmatikus helyzetértékelést egy fiatal férfi.
„Az új generációk másképp akarnak élni. Elfogadják a változást, de csak a nevet, nem identitást akarnak cserélni, mert ők macedónnak születtek, és a macedón nemzet részének tekintik magukat.” - mondta egy fejkendős anyuka.
A két ország között egy amerikai ENSZ-diplomata közvetít, és az EU is biztatja a két országot.
„Miközben zajlik a diplomáciai egyeztetés, a polgároknak saját álmaik és elvárásaik vannak. Az általunk megkérdezettek többsége úgy gondolja, az ENSZ- és az EU csatlakozás egy új életre nyit lehetőséget” – mondta az Euronews görög tudósítója, Fay Doulgeri.