Utánuk jönnek az oroszok és a törökök.
HIRDETÉSMinden második kérelmet kínaiak adnak be hazánkban ingatlanszerzés engedélyezésére az unión kívülről, de a törökök is felzárkóztak az élbolyhoz, írja a Világgazdaság.
Az évi 150 ezer adásvételi tranzakció közül tavaly 3154, két éve pedig 2778 ingatlan esetében volt kormányhivatali engedélyre szükség a vásárláshoz. Ezt akkor kérik ki, ha az Európai Unió és az Európai Gazdasági Térség országain kívülről érkezők akarnak ingatlant venni.
A kormány honlapján most közzétett adatok szerint 2017-ben 3206 engedélyköteles ingatlanvásárlást jelentettek be, ami csaknem 10 százalékkal több, mint 2016-ban. A teljes magyar lakóingatlan-piacon az uniós vásárlókkal együtt összességében 6-7 százalék volt az utóbbi években a külföldi vevők aránya.
Tavaly jelentősen megugrott a kínai vevők száma, akik 20 százalékkal több ingatlant vásároltak, mint az előző évben. Rohamról azért még nincs szó, csak arról, hogy 1213 helyett tavaly már 1573 ingatlanra szerződött kínai vevő.
A stabilan második helyen álló orosz vevőkről viszont köztudott, hogy szívesen vásárolnak Hévízen, de korántsem csak ott, a belső pesti részeket, elsősorban a VI. és a VII. kerületet is nagyon kedvelik, illetve a budai luxusvillákat is, amiket jellemzően maguknak, többnyire lakhatás céljából vásárolnak.
A törökök az ingatlanfejlesztési terveikhez kutatnak telkeket és felújítandó házakat, a kivitelezést pedig otthonról szervezett vendégmunkásokkal tervezik megoldani.
Újabban megjelentek a piacon azok a külföldiek, akik kiküldetésben dolgoznak itt, és a havi 1000-1200 eurós volumenű lakhatási támogatásukat nem bérlésre fordítják, inkább ingatlant vásárolnak 200 ezer euróért, amit öt év múlva várhatóan jó hozammal, 240-250 ezer euróért értékesíthetnek.