A névvita rendezése érdekében a macedón kormány megváltoztatta a szkopjei repülőtér nevét.
A macedón-görög névvita mihamarabbi rendezését sürgette az Európai Bizottság elnöke vasárnap Szkopjéban. Jean-Claude Juncker arra figyelmeztette Zoran Zaev macedón kormányfőt, hogy ez a jószomszédi kapcsolatok kialakítása mellett Macedónia európai integrációjának előrehaladása miatt is fontos lenne.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
"Általában megmondjuk az egész világnak, hogyan kellene intézni az ügyeket, most viszont tartózkodom attól, hogy instrukcókat adjak. Végezzék a feladatukat Görögországgal együtt, és akkor a dolgok jó irányban haladnak" - fogalmazott az Európai Bizottság elnöke.
"Országunk nevének ügyét egy földrajzi megjelöléssel lehetne megoldani. Ez a probléma nehézségeket okoz Görögországgal szemben. Tartós megoldásra törekszünk, amely tiszteletben tartja mindkét nép identitását és büszkeségét" – magyarázta a macedón kormányfő.
Macedónia és Görögország között azóta folyik vita az ország nevéről, hogy az ország 1991-ben függetlenné vált Jugoszláviától. Mivel Görögország északi tartományát (ahol jelentős macedón kisebbség él) Makedóniának hívják, a görögök úgy vélték, a macedónok területi követelésekkel állhatnának elő.
Az ország a nemzetközi dokumentumokban a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viseli (FYROM).
A névvita rendezése érdekében a macedón kormány megváltoztatta a szkopjei repülőtér nevét, az eddig Nagy Sándor nevét viselő légikikötőt Szkopjei Nemzetközi Repülőtérre változtatták. Arról is döntöttek, hogy a macedón-szerb határt a macedón-görög határral összekötő autópályát is átnevezik, az eddigi Nagy Sándor nevet Barátságra cserélik.
Az Euronews tudósítója úgy összegez, hogy egyes szkopjei elemzők szerint a Nyugat az utóbbi időben azért fordít különös figyelmet Macedónia iránt, mert ráébredt arra, hogy Európa stabilitása és biztonsága szempontjából fontos a Balkán – Európa lágy alteste, amint Churchill annak idején nevezte.