A névvita rendezése érdekében a macedón kormány megváltoztatta a szkopjei repülőtér nevét.
HIRDETÉSA macedón-görög névvita mihamarabbi rendezését sürgette az Európai Bizottság elnöke vasárnap Szkopjéban. Jean-Claude Juncker arra figyelmeztette Zoran Zaev macedón kormányfőt, hogy ez a jószomszédi kapcsolatok kialakítása mellett Macedónia európai integrációjának előrehaladása miatt is fontos lenne.
"Általában megmondjuk az egész világnak, hogyan kellene intézni az ügyeket, most viszont tartózkodom attól, hogy instrukcókat adjak. Végezzék a feladatukat Görögországgal együtt, és akkor a dolgok jó irányban haladnak" - fogalmazott az Európai Bizottság elnöke.
"Országunk nevének ügyét egy földrajzi megjelöléssel lehetne megoldani. Ez a probléma nehézségeket okoz Görögországgal szemben. Tartós megoldásra törekszünk, amely tiszteletben tartja mindkét nép identitását és büszkeségét" – magyarázta a macedón kormányfő.
Macedónia és Görögország között azóta folyik vita az ország nevéről, hogy az ország 1991-ben függetlenné vált Jugoszláviától. Mivel Görögország északi tartományát (ahol jelentős macedón kisebbség él) Makedóniának hívják, a görögök úgy vélték, a macedónok területi követelésekkel állhatnának elő.
Az ország a nemzetközi dokumentumokban a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viseli (FYROM).
A névvita rendezése érdekében a macedón kormány megváltoztatta a szkopjei repülőtér nevét, az eddig Nagy Sándor nevét viselő légikikötőt Szkopjei Nemzetközi Repülőtérre változtatták. Arról is döntöttek, hogy a macedón-szerb határt a macedón-görög határral összekötő autópályát is átnevezik, az eddigi Nagy Sándor nevet Barátságra cserélik.
Az Euronews tudósítója úgy összegez, hogy egyes szkopjei elemzők szerint a Nyugat az utóbbi időben azért fordít különös figyelmet Macedónia iránt, mert ráébredt arra, hogy Európa stabilitása és biztonsága szempontjából fontos a Balkán – Európa lágy alteste, amint Churchill annak idején nevezte.