NewsletterHírlevélEventsEsemények

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
Loader
HIRDETÉS

Geopolitikai feszültségek 2017-ben

Geopolitikai feszültségek 2017-ben
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Az etnikai és vallási konfliktusok erősödése, a geopolitikai feszültség növekedése jellemzi 2017-et.

HIRDETÉS

Az etnikai és vallási konfliktusok erősödése, a geopolitikai feszültség növekedése jellemzi 2017-et. A legfontosabb hírekre tekintünk vissza az év elteltével.

A rohingják exodusa

Augusztus 25-én a mianmari hadsereg kemény fellépést kezdett Rakhine államban a rohingják ellen, a muzulmán kisebbség felkelései miatt. Az erőszak elől több mint 600 ezer rohingja menekült át a Bangladesbe.

A mianmari kormányfő, Aun Szan Szu Kji szeptember 19-ig szótlanul tűrte az erőszakot. A 80-as években az erőszakmentes demokráciáért harcoló politikust 1991-ben Nobel-békedíjjal tüntették ki, most viszont rajta kéri számon az erőszakot a nemzetközi közösség.

Szeptember 19-én az ENSZ ülésén is a bangladesi menekülttáborokban szükséget szenvedő rohingják sorsával foglalkoztak. A főtitkár, Antonio Guterres cselekvésre szólított fel, Federica Mogherini EU-főképviselő felajánlotta az Európai Unió támogatását.

November 23-án Szu Kji a bangladesi külügyminiszterrel, Abul Hasszán Mahmuddal egyeztetett, és megállapodást írtak alá a rohingja menekültek visszatérésének lehetőségéről.

Ferenc pápa mianmari látogatásán nem említette konkrétan az egymilliós rohingja muzulmánokat, de minden etnikai csoport tiszteletére szólított fel.

A pápa délkelet-ázsiai útjának bangladesi állomásán nevezte meg konkrétan a rohingja menekülteket, reményt adva azzal, hogy isten a hatszáz ezer szenvedővel a menekülttáborokban is jelen van.

Trump a bevándorlás ellen

Választási ígéretének megfelelően Donald Trump amint elnökké vált, január 27-én rendeletet írt alá, ami korlátozta az Egyesült Államokba való beutazást hét muzulmán többségű országból. A rendelet célja a szélsőséges terroristák távoltartása.

Másnap tiltakozó mozgalom kezdődött, a keleti parttól a nyugati partig országos méretűvé nő. A tüntetések utcákon, repülőtereken, bíróságoknál zajlottak.

Trump rendeletét február 3-án Seattle-ben egy szövetségi bíró felfüggesztette. Az indoklás szerint a vallási alapon történő megkülönböztetés alkotmányellenes. Hosszú jogi csata után októberben újabb beutazási korlátozást hozott Donald Trump, kibővítve Észak-Koreára és Venezuelára is.

Az amerikai elnök választási kampányában arra is ígéretet tett, hogy a mexikói határ teljes hosszán falat építtet. Bár a kongresszus nem hagyta jóvá a költségvetését, a fal elemeinek prototípusait októberben bemutatták.

December elején Trump újból nyomatékosan kijelentette, hogy elkötelezett a fal megépítését illetően.

Donald Trump pánikot okozott körülbelül 800 ezer fiatal kötében. Ők szüleikkel érkeztek az Egyesült Államokba, de papírok nélkül. 78 %-uk mexikói születésű. Az előző elnök, Barack Obama idején a DACA-program tette lehetővé, hogy az Egyesült Államokban maradjanak.

Kim Dzsong Un a világ ellen

Február 12-én Észak-Korea atomtöltettel felszerelhető ballisztzikus rakétát indított. Az észak-koreai diktátor, Kim Dzsong Un figyelmen kívül hagyva az ENSZ határozatait, folytatja nukleáris programját. Donald Trump határozottan üzente, hogy erős válaszra számíthat Észak-Korea.

Áprilisban egy hadgyakorlat részeként hatvan harci bombázóval vezényelt katonai flottát az Egyesült Államok Dél-Koreához.

HIRDETÉS

Július 4-én, ami a Függetlenség Napja az Egyesült Államokban, Phenjan újabb interkontinentális rakétát (ICBM) indított.

Augusztus 5-én az ENSZ Biztonsági Tanácsa gazdasági szankciókat szavazott meg Észak-Koreával szemben. Washington a pekingi vezetést szólítitta fel, hogy ne támogassa Észak-Koreát, ezáltal annak nukleáris fegyverkezését.

Phenjanban látványos demonstráción állt ki a tömeg a rezsim mellett. Az észak-koreai vezetés azzal fenyegetőzött, hogy rakétát lő az Egyesült Államokhoz tartozó Guam szigetére.

Augusztusban Kim Dzsong Unről akkor készíthetett felvételeket az észak-koreai sajtó, amikor egy közepes hatótávolságú rakétát indított a japán Hokkaidó-sziget irányába, a lövedék a Csendes-óceánba zuhant.

Szeptember 3-án zajlott a hatodik észak-koreai nukleáris teszt. A lövedékről azt cikkezték, hogy tízszer erősebb lehet a korábban teszteltnél.

HIRDETÉS

Szeptember 19-én Dobnald Trump úgy fogalmazott, hogy az Egyesült Államok készen áll arra, hogy “teljesen megsemmisítse Észak-Koreát”, ha a “rakétaember”, Kim Dzsong Un nem hagy fel öngyilkos és tömeggyilkos terveivel.

Jeruzsálemet ismerte el Izrael fővárosának az USA

December 6-án Donald Trump Jeruzsálemet ismerte el Izrael fővárosának, és elrendelte, hogy amilyen hamar lehetséges, költözzön át az amerikai nagykövetség Tel-Avivból Jeruzsálembe.

Az amerikai lépés a muzulmán világ, az ENSZ és több európai ország tiltakozását váltotta ki. Az izraeli miniszterelnök viszont történelminek nevezte Donald Trump intézkedését.

Mahmúd Abbász palesztin elnök szerint az Egyesült Államok “szándékosan aláássa az összes béketevékenységet” és lemondott a megbékélést előmozdító történelmi szerepéről.

HIRDETÉS

A palesztin Hamász (Iszlám Ellenállási Mozgalom) szerint a bejelentés megnyitotta a “pokol kapuit”, az amerikaiak csak a saját érdekeik szerint cselekszenek a régióban. Iszmail Hanijeh egy új intifádára szólította fel a muzulmánokat.

A “harag napjává” kiáltották ki december 8-át a palesztinok, a pénteki ima után Jeruzsálemben és az Izrael által megszállt Ciszjordánia és a Gázai-övezet több településén a mecsetekből egyből tütnetni mentek a hívők. A rohamrendőrökkel való összecsapásoknak halálos áldozatai is voltak.

Az ENSZ-ben Franciaország, az Egyesült Királyság, Olaszország, Svédország és Németország követei hangoztatták, hogy az amerikai lépés “nem felel meg a Biztonsági Tanács határozatainak”. Nikki Haley amerikai követ válaszul megismételte, hogy Trump “nem vetette fel” a határok kérdését.

Mahmúd Abbász palesztin elnök szerint az Egyesült Államok “szándékosan aláássa az összes béketevékenységet” és lemondott a “békefolyamat szponzora” történelmi szerepéről.

A palesztin iszlamista mozgalom, a Hamász szerint a bejelentés megnyitotta a “pokol kapuit”. Iszmail Hanijeh egy új intifádára szólította fel a muzulmánokat.

HIRDETÉS

A palesztinok a harag napjának hirdették december 8-át, és a pénteki ima után a mecsetekből egyből tüntetni mentek a hívek Jeruzsálemben, valamint az Izrael által megszállt Ciszjordánia és Gázai-övezet több településén. A rendőrökkel való összecsapásoknak halálos áldozatai is voltak.

Az ENSZ-ben Franciaország, az Egyesült Királyság, Olaszország, Svédország és Németország követei hangoztatták, hogy az amerikai lépés nem egyeztethető össze a Biztonsági Tanács határozataival. Nikki Haley amerikai követ válaszul megismételte, hogy Trump “nem vette fel a határok kérdést”.

Az önmagát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet visszaszorítása

Július 10-én az iraki csapatok felszabadították Moszult, a második legnagyobb iraki várost, az önmagát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet fegyvereseinek uralma alól.

Moszul ostroma több mint 8 hónapig tartott. Az óváros visszavétele volt a legnehezebb és legvéresebb, mindkét oldalon halálos áldozatokkal.

HIRDETÉS

Az ENSZ becslése szerint a dzsihadisták 100 ezer civil lakost használtak élő pajzsként Moszulban, hasonlóképpen a szíriai Rakkában is.

Október 17-én ünnepelték a szíriai Demokratikus Erők, hogy a többségében kurd harcosokból álló erőknek sikerült felszámolni az Iszlám Állam nevű terrorszervezet állásait Rakkában.

Az ókori felső-mezopotámiai időktől jelentős települést 2014-ben szállták meg a dzsihadista fegyveresek, kiépítve az önmagát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet egyik jelentős állását.

A város visszavétele négy hónapon át tartott, a harcoktól feldúlt Rakka szinte teljesen elnéptelenedett. A dzsihadisták kisebb csoportokban igyekeztek megbújni a romos városban.

A venezuelai diktatúra véreskezű vezetőinek elszámoltatása

HIRDETÉS

Március 30-án Venezuelában a Maduro elnök által ellenőrzött legfelsőbb bíróság az ellenzéki többségű parlament hatáskörét felfüggesztette, engedetlenséggel indokolva a határozatot.

Az Országgyűlés elnöke, Julio Borges semmisnek nevezte a bíróság intézkedését. Támogatói bejelentik, hogy készek véget vetni a diktatórikus berendezkedésnek.

Május 3-án Nicolás Maduro elnök aláírta a parlamenti választást elrendelő határozatot.

Venezuelában egymást érték az elnök és a rezsim elleni tüntetések, elszabadult az erőszak. A fiatal hegedűművész, Armando Cañizales is meghalt az összecsapásokban. A művészt sokan kísérték utolsó útjára, szimbolikus ellenzéki megmozdulássá vált búcsúztatása.

A tiltakozó közéleti személyiségek egyik meghatározó alakjává vált Wuilly Arteaga hegedűs is.

HIRDETÉS

Július 30-án választásokat tartottak Venezuelában, a hivatalos adat szerint 41,53 százalékos részvétellel. Az ellenzék vitatja az adatokat, és nem ismeri el legitimnek a választásokat.

Augusztus 5-én az új alkotmányos nemzetgyűlés 545 tagja első döntésként menesztette a főügyészt.

A menesztett főügyész, Luisa Ortega Diaz helyére a volt ombudsmant, Tarek William Saabot nevezték ki.

Az argentin diktatúra több vezetője ellen hoztak ítéletet. A hét évig tartó katonai rémuralom idején becslések szerint mintegy 30 ezer embert öltek meg.

Decemberben a venezuelai ellenzék kapta a Szaharov-díjat. Az Európai Parlament által alapított elismerést minden évben az emberi jogok védelméért adják.

HIRDETÉS
A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Trump vérfürdőt emleget, ha nem nyer novemberben, pedig közben jól áll a pereiben és a felmérésekben

Tényleg dulakodott Trump a testőreivel a Capitolium ostroma előtt ? Nem olyan biztos

UFO-mánia: sosem jártak idegenek a Földön, állítja a Pentagon új jelentése