A statútumot benyújtó képviselő becsületbeli kérdésként kezeli az ügyet, és reméli, hogy a bukaresti parlament ezúttal nem fogja érdemi vita nélkül elvetni a tervezetet.
Egyéni törvényjavaslatként iktatta a bukaresti képviselőházban Székelyföld autonómiatervezetét pénteken Kulcsár-Terza József háromszéki parlamenti képviselő, közölte a politikus.
HIRDETÉSA Magyar Polgári Párt (MPP) háromszéki elnöke, aki a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) jelöltlistáján szerzett parlamenti mandátumot A Székelyföld Autonómia Statútumát abban a formában terjesztette a parlament elé, ahogyan azt a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kidolgozta és elfogadta.
"Bízom abban, hogy ez nemcsak annyit fog jelenteni, hogy Székelyföld autonómiájának ügye a román parlament elé kerül, hanem lehetőségként szolgál majd arra nézve, hogy egy érvek mentén történő párbeszéd nyomán a többségi nemzet is elismerje és elfogadja a teljes nemzeti szabadsághoz való jogunkat" – fogalmazott az MPP politikusa.
Kulcsár-Terza József az MTI-nek telefonon nyilatkozva azt mondta: becsületbeli kérdésként kezeli az ügyet.
"A Székely Nemzeti Tanácsnak tagja vagyok, úgy gondolom, ezt be kellett nyújtani, és mikor kérnénk számon a gyulafehérvári ígéreteket, ha nem most, a centenárium éve előtt?" - tette fel a szónoki kérdést a képviselő, kifejezve reményét, hogy - a korábbi alkalmaktól eltérően - a bukaresti parlament ezúttal nem fogja érdemi vita nélkül elvetni a tervezetet.
Eddig kétszer vetették el a parlamentben
A Székelyföldnek területi autonómiát előirányzó statútumáról először 2004-ben, majd egy módosított tervezetről 2012-ben rendeztek szavazást a román parlamentben. A tervezeteket, amelyeket akkor az RMDSZ néhány törvényhozója kezdeményezett, mindkét esetben érdemi vita, egyetlen román támogató voks nélkül vetették el.
**A magyar Miniszerelnökség üdvözli a lépést **
Kulcsár-Terza József lépése az európai szubszidiaritás elvének, valamint a szuverenitás tiszteletben tartásának megfelelve nem csupán Románia és Magyarország között segíti elő a párbeszédet az önigazgatás kérdésében, hanem előmozdítja az együttműködést a romániai magyar pártok, mozgalmak, civil szervezetek között.
A beadvány alapján a pártpolitikai szempontokon túli székely értékek és érdekek szem előtt tartásával lehet a Székely Nemzeti Tanács a továbbiakban is kezdeményezője a társadalmi párbeszédnek Székelyföldön, mely alapján teljes konszenzus teremthető – írja közleményében Szili Katalin.