NewsletterHírlevélEventsEsemények

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
Loader
HIRDETÉS

Merre visz a magyar út? Kerekasztal beszélgetés Brüsszelben

Merre visz a magyar út? Kerekasztal beszélgetés Brüsszelben
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Az Euronews és Sophie Claudet vendége Schöpflin György, a Fidesz magyar EP-képviselője és a holland Judith Sargentini, az EP vizsgálóbizottságának tagja.

Az Euronews aktuál-politikai magazinja, az Insiders Magyarországon forgatott, mely ország egyre inkább szembe megy több európai állammal és a brüsszeli intézményekkel is. Az ország nem hajlandó menekülteket befogadni, hogy csökkentse némileg a Görögországra és Olaszországra nehezedő nyomást. Kritikusai szerint apránként lebontja a demokrácia alapjait. Többen vádolják azzal, hogy korlátozza a sajtó, és a civilszervezetek szabadságát, miközben táplálja a jobboldali mozgalmakat.

Erről beszélgetünk Schöpflin Györggyel a Fidesz EP-képviselőjével, valamint Judith Sargentini holland EP-képviselővel, az Európai Parlament vizsgálóbizottságának tagjával, amely testület azt szemlézi, megsértette-e Magyarország az uniós alapelveket.

- Schöpflin úr, először arról, hogy az uniós jelentés szerint Magyarországon nem látják szívesen a menekülteket. Ha bárki hallotta már Orbánt a témában nyilatkozni, tudja, hogy úgy gondolja, a menekültek olyanok, mint a méreg, úgy beszél róluk, mint egy muszlim invázióról. A szótárában a bevándorlás egyet jelent a terrorizmussal. Az imént láthattuk, hogy az Erő és Elszántság szélsőjobboldali pártja nyíltan vállalja a náci ideológiát és ugyanazt a nyelvezetet használja, mint a miniszterelnök. Ez azt mutatja, hogy a határvonal egyre inkább elmosódik a szélsőjobb és a Fidesz között? – kérdi a beszélgetés moderátora, kollégánk, Sophie Claudet.

- Nem, ez egyáltalán nem ezt jelenti. Ezt az ellenzék mondja, a hazai ellenfeleink állítják, hogy 25 éve nincs új a nap alatt. És ezt a nyugati média átveszi tőlük, ahogyan most Ön is – válaszolta az Európai Néppárt fideszes európai parlamenti képviselője.

- De Uram, amikor a migránsokat inváziónak tekintik, akik megmérgezik a keresztény Európát…

- Hmm, Ön nem volt ott 2015 közepén. Azt inváziónak érezte volna, az egy szervezett erőszak volt.

- De annak már vége. Kevés menedékkérő érkezik, de a hivatalos kommunikáció folyamatosan a bevándorlókról szól.

- Miért lenne vége? Azért, mert Magyarország kerítést épített. Az a terv, hogy jelentős muszlim közösségek telepedjenek le Magyarországon, akik már úton vannak, ezt a pártom nem méltányolja. És a magyarok túlnyomó többségének sem tetszik. Erről döntöttek egy demokratikus szavazáson. Választhattak, hogy egy multikulturális társadalomban akarnak élni vagy sem.

- Rendben, nevezzük így a játékot – veti közbe Sophie. – Önök nem akarnak multikulturális társadalmat?

- Ez nem játék, de rendben, nevezzük így.

- Sargentini asszony azt, hogy Magyarország jobbra tolódik, olyan folyamatok támasztják alá, mint az alapvető szabadságjogok megnyirbálása, mint a kisebbségek hátrányos megkülönböztetése. Ezeket vizsgálja a munkája során?

- Mi azokat a különböző eseteket vizsgáljuk, amelyek a jogállamiság romlását sugallják. Ilyenek a felsőoktatási törvény, az hogy Magyarország nem tartja be a migrációval kapcsolatos európai jogszabályokat. Hogyan áll a véleménynyilvánítás szabadsága, újságok megszüntetése Magyarországon. Mik a tendenciák, milyen változások zajlanak a jogállamiság és a demokrácia területén – fogalmaz Judith Sargentini, holland, zöldpárti EP-képviselő, az EU illetékes bizottságába delegált tag.

- Schöpflin Úr, hogy érintik Önt ezek a vizsgálatok?

- Tartalmilag kifejezetten örülök neki. Szerintem a jelentés minket fog igazolni, a legtökéletesebben segíti majd a kampányunkat a jövő tavaszi, magyarországi országgyűlési választásokra. A jelentés megy majd a Tanácshoz, ott meg kell vizsgálni a 7. cikkelyt, ami egy ponton fájdalmas felismerést eredményez. És azt hiszem, a Tanács nem tesz majd semmit, mert bizonyítást nyer, hogy a 7. cikk valójában haszontalan.

- A 7. cikk érvényesítése azt jelenti, hogy Magyarországot megfosztják szavazati jogától.

- Vagy ennél kevesebbet, ha egyáltalán átmegy a 7. cikk, de én magam ezt kétlem. Például Magyarországot kizárnák a Schengeni övezetből, vagy ehhez hasonló dolgok.. Tehát, nem aggódom különösebben. A Fidesz tagjaként inkább elégedett vagyok…

- Úgy tűnik, önt szórakoztatja ez a folyamat.

- Nos, valóban mulatságos.

- Megosztaná velünk ennek okát?

- Nagy örömmel! Ez a kormány 2010-ben került hatalomra. Azóta a gonosz liberálisok folyamatos támadásainak a céltáblája. És ez határozza meg a Nyugat véleményét.

- Véleményem szerint az Európai Parlamentnek kötelessége őrködni a jogállamiság és az alapvető jogok felett. Együtt vagyunk ebben az európai szövetségben és egyértelmű, hogy Magyarország európai ország, európai történelemmel. Értékeivel illeszkedik az Európai Unióba. A közös értékrend mentén viszont, ki kell állnunk egymás mellett – jelentette ki a holland EP-képviselő asszony.

- Amikor Magyarország úgy döntött, hogy csatlakozni kíván az EU-hoz – ami 2004-ben megtörtént – akkor a hasonlóan gondolkodó államok családjához kívánt tartozni. De ha meghallgatjuk, miket mond Orbán Brüsszelről, az teljes szembenállást jelez. Miért nem tudnak kiállni Európa és az európai intézmények mellett?

- Miért? Ezt a kérdést alaposan meg kell vizsgálnunk a biztonsági és egyéb szervezetek szempontjából. És innen nézve, szerintem Magyarországot dicséret illeti, bár az európai családban erről eltérnek a vélemények. A Nyugat ezt nem ismeri fel. Soha nem fogjuk megváltoztatni Közép-Európát, nem válik Nyugat-Európává. A Nyugat nem fogadja el, hogy nagyon más az európai történelmünk. Svájc kivételével a nyugat-európai országok egykor gyarmattartó államok voltak. Mi az idők során három birodalomhoz is tartoztunk, de azt nem fogadtuk el. Nem alakult ki gyarmati bűntudatunk, nem mi uralkodtunk India felett.

- Úgy mondaná, hogy Sargentini asszony értékei, alapvetően nyugat-európai értékek?

- Nem pontosan ezt mondtam. Én arról beszélek, hogy minden országnak megvan a maga értelmezése. Ezeket nem lehet homogenizálni anélkül, hogy olyan leninista rendszert vezetnénk be, amilyet nem fogunk.

- Na, ez az a pont, ahol nagyon különböznek a vélemények. És ezt a vitát is folytathatnánk az emberi jogok felől megközelítve: vagy ez is csak “nyugati huncutság”, avagy mindenkit megillető jog? Azt gondolom, az egyént, az állampolgárt megillető emberi jogok egyetemes értékek. És ez a mindenkit megillető jog megegyezik az európai alapjogokkal. Aggályosnak tartom azt, hogy magyar állampolgárok és közép-európai országok szerint ezek nem olyan értékek, amik rájuk is vonatkoznak.

- Egyes értékek gyakran ellentmondásba kerülnek. Ez azt jelenti, hogy azokat lokálisan kell értelmezni és alkalmazni. Ilyen például az igazságszolgáltatás és az igazság.

- Melyik?

- Ez a kettő nem ugyanaz!

- Mi a helyzet a kisebbségek jogaival?

- Azok teljesen rendben vannak. Nézzük csak meg a támogatásukat!

- Hogyan gondolhatja azt, hogy teljesen rendben van a kisebbségi jogok ügye?

- Elmagyarázom – mondja Schöpflin.

- Kérem!

- A kisebbségek jogai abszolút rendben vannak, de nem minden csoport éli meg ezt ugyanúgy. Nos, az LMBT-közösség elfogadása jelentős, míg a nyelvi kisebbségek esetében nem így van. Attól függ, melyiket választjuk ki. Nézzük meg, mi következik az ukrán oktatásban, miközben a magyarországi kisebbség tanulhat az anyanyelvén. Ukrajnában a magyar ezt nem teheti meg. És erre senki nem mond semmit. Romániában hasonló a helyzet… Azt hiszem, a nyugati liberálisok ezt a problémát is komolyabban vehetnék…

- A helyzet az, hogy két hiba nem tesz ki egy igazságot.

- Pontosan. Akkor miért nem tesz valamit azért, hogy a jog érvényesüljön. Miért nem mondja az ukránoknak: ezt nem tehetitek – szólt a magyar EP-képviselő.

- Miért nem vizsgáljuk ezt komplexen, együtt? Mindig azt lessük, mi megy rosszul más országokban. Én nem bánom, ha először a saját országom problémái kerülnek az asztalra. Az önkritika teremti meg az alapját annak, hogy másokkal szemben is kritikusak lehessünk. Az európaiak olyan társak, barátok, akik nyíltak egymással, igazat mondanak a másiknak – állítja az EP-képviselőnő.

- Igen, de a párbeszéd valahogy megfeneklett. Szerencsére mi itt most beszélgetünk egymással.

- Az a probléma, hogy Közép-Európa hangja nem hallható. Annak érdekében, hogy megértsd mi történik, hallgasd meg azokat is, akiknek nem tetszik a mondandója.

- Az a véleményem, ha egy párt naggyá válik, akkor komolyan kell venni, és komolyan is vesszük. De ez azt is jelenti, hogy megvizsgáljuk a párt politikáját, a törvényekhez, az alapvető jogokhoz viszonyulását. És ha nem hajtja végre a közös döntéseket, akkor bíráljuk. Ez demokrácia és a jogállamiság.

- Akkor a jogállamiság definícióját egyformán kell alkalmazni az egész Európai Unióban. Hadd hozzak egy példát! Komoly probléma merült fel Katalónia és a spanyol Alkotmánybíróság, illetve legferlső bíróság között. Valódi, nagy ellentét. Hasonló eset Csehországban, nagyon hasonló Szlovéniában is megesett. Az Alkotmánybíróság döntését figyelmen kívül hagyták. Akkor hol van a jogállamiság? Ezt mondtam honfitársának, Timmermansnak is. Erre azt felelte, “nincs kapacitásunk ezekre az ügyekre”. Tehát nem létezik egyetlen jogállam sem. Bármi történjék, mindig politikai döntés születik. A jogállamiság nincs rendben Magyarországon – nézzük tovább! A jogállam nem jól működik a Cseh Köztársaságban. Nem törődünk vele! Mi a helyzet az Alkotmánybírósággal Szlovákiában? Alig működőképes. Tudta ezt?

- Nem bánom, ha együtt körbejárjuk ezeket az országokat. Tegyük ezt! A médiatörvény Berlusconi alatt Olaszországban, a lengyelországi helyzet, a Máltán meggyilkolt újságíró. Mindent fel kell raknunk az asztalra ahhoz, hogy nyíltan tudjunk beszélni egymással a saját országunk nehézségeiről és más bajairól. De ez nem lehet ürügy arra, hogy másra mutogassunk saját hibáink elfedése céljából – Sargentini szerint.

- Félreértett engem. Éppen arról beszélek, ha komolyan vesszük az ön jelentését, akkor egyetlen európai jogi tér létezik, ahol nincs kettős mérce. De mégis van. Tehát ne lepődjenek meg, ha az emberek politikai döntésnek tartják a magyar ügyet. Nem törvényes, nem igazságos és nem jogállami. A jogállamiságot eszközként használják a Fidesz-kormány ellen – állítja Schöpflin György.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Magyarország és az ellenségkeresés

Spanyolország, Európa bordélyháza a prostitúció felszámolására készül

Cserbenhagyottnak érzik magukat a párizsi terrortámadások áldozatainak rokonai