Elképzelhető egy olyan világ, amelyben nem léteznek nukleáris fegyverek?
Elképzelhető egy olyan világ, amelyben nem léteznek nukleáris fegyverek? Vagy ez csak egy naiv fantázia? Egy olyan időszakban, amikor az atomháborútól való félelem a legmagasabb évtizedek óta, a norvég Nobel-bizottság idén a Nukleáris Fegyverek Megsemmisítéséért Küzdő Nemzetközi Mozgalomnak (ICAN) adta a Nobel-békedíjat. Genfben vagyunk, a szervezet ügyvezető igazgatójával, Beatrice Fihnnel beszélgetünk.
Valérie Gauriat, euronews:
- Az atomháború problémája, a nukleáris fenyegetés többet szerepel a hírekben, mint valaha. Az amerikai elnök nagyon keményen foglalt állást az iráni nukleáris megállapodással kapcsolatban az Észak-Koreával való konfliktust követően. Ön szerint mennyire reálisak a kockázatok ma, amikor a nukleáris leszerelési mozgalom évek óta működik?
Beatrice Fihn:
- Úgy gondolom, a fenyegetettség nagyon is reális. Nukleáris fegyverekkel felszerelt atomtengeralattjárók járőröznek a tengereken nap mint nap. Vannak rakétaállások (silók), amelyekben a nukleáris töltettel felszerelt rakéták bizonyos célpontokra szegeződnek. Szerintem néhány évtizedre sikerült minderről elfelejtkezni. Az észak-koreai fejlemények és Donald Trump amerikai elnökké választása azonban ráirányították a figyelmet arra, hogy vannak olyan egyének, akiknek megvan a hatalmuk ahhoz, hogy elpusztítsák a Földet.
Valérie Gauriat:
- Ön Rex Tillersonhoz hasonlóan idiótának nevezte Donald Trumpot twitteren. Azt akarta ezzel mondani, hogy az “idióták” a 21. században elbagatellizálják a nukleáris fegyverek jelentette fenyegetést?
Beatrice Fihn:
- Több ezer civil válogatás nélküli lemászárlásával fenyegetőzni, azt olyan módszerként feltüntetni, mint amellyel megvédhetjük magunkat, buta ötlet. A nukleáris fegyverek nem adnak biztonságot. Nem tudunk megnyerni egy atomháborút. Azzal fenyegetőzni, hogy egy egész országot elpusztítunk, azzal, hogy megnöveljük a nukleáris fegyverek számát, igen, ez valóban idióta dolog.
Valérie Gauriat:
- Van néhány atomhatalom, bár kisebbségben vannak. Franciaország, az Egyesült Királyság, Oroszország, Kína, India, Pakisztán, Izrael, habár ez utóbbi soha nem ismerte el, de nem is tagadta, hogy van atombombája… Vannak jó és rossz atomhatalmak?
Beatrice Fihn:
- Éppen ez az, hogy úgy gondolom: nincsenek. Egyik ország sem jó, amely tömegpusztítzó fegyverekre támaszkodik a saját védelme érdekében. Hiszen ezek fájdalmas halált képesek okozni és pusztítást, de azoknak is hatalmas fájdalmakkal járó következményeket, akik túlélik őket. Elmondhatatlan szenvedést okozhatnak a nukleáris fegyverek.
Ez pedig nem olyasmi, amelynek a használatával fenyegetőzniük kéne azoknak az országoknak, amelyek hisznek a humanitárius törvényben, az emberi jogokban, a demokráciában.
Valérie Gauriat:
- Az Atomsorompó egyezmény nem akadályozta meg abban az atomhatalmakat, hogy az utóbbi években sok pénzt invesztáljanak az atomfegyverekbe. Mintegy 15 ezer nukleáris rakétafej van világszerte.
El tudná nekünk magyarázni, milyen pusztítást okozhatna egyikük?
Beatrice Fihn:
- Nyilvánvalóan sokféle atomfegyver van. Attól függ, milyen nagy és sűrűn lakott a terület, ahol alkalmazzák. De a hatalmas csapás mindent kiirt. Látjuk, hogy Hirosimában és Nagaszakiban az emberek még mindig szenvednek a következményektől. A környezetet megmérgezték. Láthatjuk a nukleáris teszt-helyszíneket világszerte. Ahol a nők nehezebben szülnek, és több a rákos megbetegedés. A fegyverek hatását nem lehet időben korlátozni, kiterjed minden generációra és helyre is. A sugárzás a széllel terjed. Más helyszínekre, amelyeknek semmi közük az adott konfliktushoz.
Ha atomháború folyna Észak-Koreában, annak hatása lenne Kínára, Japánra, Dél-Koreára a sugárzás révén.
Minden atomhatalomnak van atomtengeralattjárója, de vegyük példának az Egyesült Államokat. Az ő atomtengeralattjárójának a robbanóereje hét második világháborúéval ér fel. A második világháborúban 16 millió ember halt meg. És 10 ilyen atomtengeralattjárójuk van, amelyek folyamatosan keringenek a világ tengerein. Szóval a második világháború robbanóerejének 70-szerese járőrözik a világ tengerein folyton.
Valérie Gauriat:
- Az Önök szervezetének a munkájának központi szerepe volt a tárgyalások során, amelyek az ENSZ-ben tavaly júliusban a nukleáris tilalomról szóló szerződéshez vezettek. Ez pedig jogilag kötelező érvényű azon államok számára, amelyek aláírják. A probléma, hogy azok számára viszont nem, akik nem írják alá, vagyis az atomhatalmaknak. Franciaország, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok ki is jelentettte, hogy semmi közük nincs az egészhez. A NATO is ellenzi. Hogy lehet ezt kezelni?
Beatrice Fihn:
- Azt tapasztaljuk az olyan fegyvereknél, mint a vegyi és biológiai fegyverek, taposóaknák és kazettás bombák, hogy amint betiltják valamelyiket- és akkor is, ha nem minden állam írja alá a betiltó szerződést eleinte-, ezek a fegyverek megbélyegződnek. Egy ilyen szerződés ezt segíti elő.
De úgy vélem, ez a nemzeti kampányolás kezdetének az eszköze is: mint például a tőkekivonás a nukleáris fegyvereket előállító országokból. Ez a szerződés tiltja a nukleáris fegyverek fejlesztésének a segítését.
Így elmehetünk bankokhoz és azt mondhatjuk: ha olyan országban van a székhelyük, amely aláírta a szerződést, akkor nem szabadna pénzt befektetnie nukleáris fegyverek előállításába. Szerintem ez szintén egy nagyon erős ösztönzés lehet.
Az atomfegyverek nagyon drágák. És az olyan országok kormányainak, mint amilyen Nagy-Britannia vagy Franciaország, dönteniük kell: ezt a pénzt olyan fegyverre költjük, amelyet nem tudunk használni, amely csupán civileket öl? Vagy inkább olyasmire, amely valóban megvéd bennünket a 21. századi fenyegetésektől? Mint a terroizmus, a klímaváltozás, a szervezett bűnözés, ilyesmire.
Valérie Gauriat:
- De a végén, bármilyen szomorú is ez, nem arra lyukadunk ki, hogy a háború jövedelmező, a fegyveripar jövedelmező? Az államoknak, a vállalatoknak, a bankoknak. A bankok mintegy 500 milliárd dollárt fektettek atomfegyverekbe 2013 és 2016 között. Ennek fényében hogyan teszi a nukleáris leszerelést jövedelmezővé?
Beatrice Fihn:
- Ez mindenképpen kihívás a fegyverekkel kapcsolatban. De úgy vélem, vannak erre jó példák. Volt egy olyan eset tavaly, amikor az utolsó, kazettás bombákat gyártó amerikai cég, az ilyen fegyvereket tiltó egyezmény életbe lépése után abbahagyta a gyártást. Arra hivatkozott, hogy egyre növekszik a nemzetközi stigma, és egyre erősebbek a tőkekivonás mellett érvelő kampányok- ezért több bank is visszatartott tőlük tőkét. Szerintem nagyon érdekes volt azt látni, hogyan reagáltak az ilyen vállalatok a folyamatokra. Márpedig a pénz, amely erre megy, az a mi, adóban beszedett pénzünk.
Szóval szerintem csak kérnünk kell, hogy a pénzünket más dolgokra költsék. Remélem, hogy a szervezetünknek adott Nobel-békedíj arra készteti majd az embereket, hogy cselekedjenek.
Hiszek a demokráciában. Hiszek abban, hogy ha az emberek követelik a változást, az be is fog következni.
Valérie Gauriat:
- Beatrice Fihn, nagyon köszönöm.
Beatrice Fihn:
- Köszönöm szépen.