Interjú az egyik legnagyobb európai szakszervezeti szövetség, az ETUC főtitkárával.
Luca Visentini az Európai Szakszervezeti Konföderáció, az ETUC főtitkára. A szakszervezeti szövetség régóta érvel a kiküldött munkásokra vonatkozó uniós szabályozás kiigazítása mellett. Az Európai Unió ez ügyben el is indított egy felülvizsgálatot, a szabályok megváltoztatását viszont számos kelet-európai tagállam, köztük Magyarország is élénken ellenzi. Visentinit Sophie Claudet kérdezte.
Euronews: - Luca Visentini, üdvözlöm a műsorban. Az ön szervezete, Franciaországgal és Németországgal összhangban szeretné megváltoztatni a kiküldött munkásokra vonatkozó szabályokat? Mi a javaslatuk lényege?
Luca Visentini: – A cél, hogy a kiküldött munkások azonos jogokkal rendelkezzenek a helyiekkel. Azonos munkáért azonos bért kapjanak. Ennek az elvnek az érvényesítésére kaptunk lehetőséget a bizottság elnökétől, amikor elrendelte az irányelv felülvizsgálatát.
- Elmondaná, miért van megosztottság a nyugati és a keleti tagállamok között ebben a kérdésben? A keleti tagállamok gyakorlatilag elutasítják a változtatást.
- A fogadó országok szeretnék, ha véget érne az úgynevezett szociális dömping. Igazságtalan versenyelőnynek tartják, hogy a kiküldött munkásokat alkalmazó cégek nem tartják tiszteletben a minimálbéreket, ágazati kollektív szerződéseket, satöbbi. A küldő országok vállalatai pedig szeretnék megtartani a versenyelőnyüket. Erre a helyzetre nyilvánvalóan csak egy orvosság van. Egyik oldalról garantálni kell az egyenlő bánásmódot, ezzel megoldható a szociális dömping problémája. A másik oldalról el kell kezdeni a béreket és a munkakörülményeket hasonló szintre hozni, hogy ezzel megszűnjenek a Kelet és Nyugat-Európa között most is fennálló szélsőséges társadalmi- és bérkülönbségek
- A riportjainkban láttuk, hogy a munkások olykor belekeverednek az alvállalkozók átláthatatlan hálójába. Rossz körülmények közt dolgoztatják, nem fizetik ki őket, nem tartják tiszteletben a jogaikat. Nem gondolja, hogy a szabályok megváltoztatásán túl az ellenőrzést is szigorítani kellene? És hogy lehetne ezt megcsinálni?
- De igen, abszolút. A kiküldött munkásokat az esetek nyolcvan százalékában alvállalkozókon keresztül dolgoztatják, nem közvetlenül a fogadó céggel szerződnek. Európai szinten több fórumon is foglalkoznak a kérsdéssel. Van egy olyan vonal, hogy társadalombiztosítási szabályok felülvizsgálata során be lehetne építeni új ellenőrzési mechanizmusokat. Azután van az az ötlet, amit Jean Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke említett európai parlamenti beszédében, egy úgynevezett munkaügyi hatóság létrehozása, ami egy uniós szintű, határokon átívelő felügyeleti szerv lehetne.
- Ön bízik abban, hogy a mostani parlament mandátumának lejárta, 2019 előtt sikerül tető alá hozni a változásokat?
- Szerintem muszáj a szabályokat megváltoztatni, mert az EU és a tagállamok hitelességét nagyon rontaná, ha a felülvizsgálat lezárta után nem sikerülne időben keresztülvinni a szükséges változásokat. Az utolsó lehetőség a munkaügyi miniszterek találkozóján lesz október huszonharmadikán, ott kellene kompromisszumra jutni. Ha ott nem születik megegyezés, az Európai Parlament a mandátumának lejárta előtt nem lesz képes befejezni a felülvizsgálatot. Ezért arra kérjük a tagállamokat, legyenek belátóak, keressék a kompromisszumot, ne használják a kiküldött munkások sorsát alkualapnak más politikai játszmákhoz.