Loader
Hirdetés

Segíthetnek-e az európai startupok megoldani az MI-boom okozta energiagondokat?

adatok
adatok Szerzői jogok  Canva
Szerzői jogok Canva
Írta: Roselyne Min
Közzétéve:
Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on
Megosztás Close Button

Az Euronews Next olyan európai startupokat vizsgált, amelyek a meglévő hálózati kapacitás jobb kihasználásán, a hűtéshez felhasznált áram csökkentésén és a hulladékhő hasznosításán dolgoznak.

Az Európában zajló törekvés, hogy saját mesterségesintelligencia-infrastruktúrát (MI) építsen ki, egyre hevesebb vitát vált ki arról, hogy a kontinens villamosenergia-rendszere képes-e tartani vele a lépést.<\/p>

HIRDETÉS
HIRDETÉS

Az adatközpontok villamosenergia-felhasználása Európa-szerte a brit székhelyű Ember energiapolitikai agytröszt becslése szerint a 2024-es 96 terawattóráról (TWh) 2035-re 236 TWh-ra nő.<\/p>

Európának több adatközpontra van szüksége MI-kapacitásának bővítéséhez, ezek azonban tovább növelik az amúgy is túlterhelt villamosenergia-hálózatok iránti keresletet. Ez az áramhiány viszont megnehezíti az új létesítmények csatlakoztatását és megépítését.<\/p>

Európai startupok azonban új megoldásokat kínálnak a régióban kialakult energiaválság kezelésére.<\/p>

Az Euronews Next azt vizsgálta, miként próbálják csökkenteni a hűtéshez felhasznált áram mennyiségét, hogyan hangolják össze az igényeket akkumulátorokkal, és miként hasznosítják a hulladékhőt.<\/p><\/cstm>A startupok újragondolják a hűtést szenzorokkal, szimulációkkal és folyadékokkal <\/h2>

A szerverek nagy mennyiségű hőt termelnek, amelyet el kell vezetni, hogy ne melegedjenek túl.<\/p>

A kizárólag a hűtőberendezésekre támaszkodás helyett a brit EkkoSense startup vezeték nélküli szenzorokat helyez el az adatközponti termekben, hogy folyamatosan mérje a hőmérsékletet, a légáramlást, az energiafelhasználást és a hűtési kapacitást.<\/p>

Szoftverük háromdimenziós képpé alakítja ezeket a méréseket, ami segít az üzemeltetőknek beazonosítani azokat a berendezéseket, amelyek túl sok vagy túl kevés hűtést kapnak.<\/p>

2024-ben az EkkoSense rendszerét a Virgin Media O2, az Egyesült Királyság egyik legnagyobb távközlési vállalata húsz adatközponti telephelyén vezették be.<\/p>

A rendszer a Virgin Media O2 szerint<\/a> átlagosan 15 százalékkal csökkentette a hűtés energiaigényét, ami évente több mint 1 millió fontot (mintegy 1 166 588 eurót) és helyalapú elszámolás mellett mintegy 760 tonna szén-dioxid-kibocsátásnak megfelelő megtakarítást jelentett.<\/p>Amíg az EkkoSense azt figyeli, mi történik a teremben, a német etalytics startup a hűtőrendszert digitális szimulációban alkotja újra.<\/p>Szoftverük különböző körülmények között teszteli, hogyan működnének a hűtők, szivattyúk és hőcserélők. Ezt követően kiszámítja, miként tudnának kevesebb villamos energiával, de biztonságos hőmérséklethatárok között üzemelni.<\/p>A japán technológiai vállalat, az NTT tavaly a bonni adatközpontjában próbálta ki az etalytics szimulációs szoftverét.<\/p>A hűtőberendezések villamosenergia-fogyasztása a próba első hónapjaiban<\/a> 19,1 százalékkal csökkent, az NTT pedig arra számít, hogy egy teljes év alatt akár 25 százalékos megtakarítás is elérhető.<\/p>A spanyol Submer startup más megközelítést választott: magát a hűtési hardvert változtatja meg.<\/p>Rendszereikben a szervereket nem vezető folyadékba merítik, amely közvetlenül elvezeti a hőt, így csökkentve az energiaigényes ventilátorok és légkondicionálók használatának szükségességét.<\/p>„A Submer által kifejlesztett megoldás egy új folyadékhűtési technikát alkalmaz, amellyel akár 50 százalékkal növelhető az energiahatékonyság, csökkenthető a hűtőközeg-gázok használatából eredő szén-dioxid-kibocsátás, mérsékelhető a helyigény, és javítható az adatközpontok teljes birtoklási költsége (TCO)” – közölte a Submer ügyfele, a spanyol Telefónica távközlési vállalat egy blogbejegyzésben<\/a>.<\/p><\/cstm>Szoftver ad második feladatot az adatközponti akkumulátoroknak <\/h2>Az adatközpontok akkumulátorokat használnak arra, hogy áramszünet esetén is működőképesek maradjanak a szerverek. Néhány startup most ezeket az akkumulátorokat arra is beveti, hogy segítsen szabályozni, mikor vételezzen áramot a létesítmény a hálózatból.<\/p>Az ír GridBeyond energiatechnológiai vállalat olyan szoftvert fejlesztett, amely a villamosenergia-hálózat pillanatnyi állapotára reagálva vezérli, mikor töltődjenek és mikor süljenek ki az akkumulátorok.<\/p>Az akkumulátorok akkor töltődnek, amikor bőségesen rendelkezésre áll az áram. Amikor a kereslet megugrik, részben ezek biztosítják a létesítmény áramellátását, így az adott pillanatban kevesebbet kell a hálózatból vételezni.<\/p>A szoftvert két, a szingapúri Keppel DC REIT tulajdonában lévő dublini adatközpontban telepítették, ahol együtt 8 MW rugalmas kapacitást biztosítanak – derül ki a GridBeyond<\/a> közléséből. <\/p>A szerverek hőjéből fűtés lesz <\/h2>Más startupok a számítástechnikai berendezések által termelt hőre összpontosítanak.<\/p>A brit Deep Green startup kompakt számítási egységeket telepít olyan szervezetek közvetlen közelébe, amelyeknek hőre van szükségük, például uszodákhoz vagy távfűtési hálózatokhoz.<\/p>A szerverek által felmelegített folyadék a szomszédos épület fűtési rendszerébe szállítja a hőt.<\/p>Egy délnyugat-angliai kísérletben a Deep Green egy helyi lapnak elmondta, hogy az uszoda számára felajánlott hő 62 százalékkal csökkentené a gázfelhasználást, évente több mint 20 000 fontot (mintegy 23 331 eurót) takarítana meg, és 25,8 tonnával mérsékelné az éves szén-dioxid-kibocsátást.<\/p>„Azáltal, hogy az adatközpontokat az ipari raktárakból a közösségek szívébe visszük, »digitális kazánjaink« hasznosítják a hulladékhőt: helyi vállalkozásoknak spórolnak meg évente több ezer fontnyi energiaköltséget, és csökkentik azok szénlábnyomát” – mondta Mark Bjornsgaard, a Deep Green vezérigazgatója az Exmouth Journalnak.<\/p>„Az uszodák csak a kezdet, és az ipari, illetve kereskedelmi hőigények mintegy 30 százalékát fedezni lehetne ezzel a technológiával.”<\/p>A nagyobb hatékonyság és rugalmasság azonban nem helyettesíti a fizikai bővítést. Ahogy az MI iránti kereslet nő, Európának végső soron több áramtermelő kapacitásra és erősebb hálózatokra lesz szüksége.<\/p>A Nemzetközi Energiaügynökség<\/a> szerint az új hálózati infrastruktúrák megtervezése, engedélyezése és megvalósítása öt-tizenöt évig is eltarthat.<\/p>

E startupok munkája ugyanakkor enyhítheti a nyomást Európa energiarendszerén addig is, amíg ez az infrastruktúra kiépül.<\/p>

<\/p> 6846d53005f48e441606d4f0cb389dd3<\/hash>

Ugrás az akadálymentességi billentyűparancsokhoz
Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on

kapcsolódó cikkek

Az EU milliárdokat költött kibertámadások elleni védőpajzsra, de senki sem vizsgálta, hogy működik-e

Tanulmány: az MI-modellek a felhasználók kárára kerülik a fájdalmat

Az őszi könyvszezon szenzációja, a „C'était ça ou mourir” MI-vádak kereszttüzében