Európában többen és gyakrabban sportolnak, mint négy éve. Országonként azonban még mindig eltér, milyen rendszeresen sportolnak, és mennyire támogatják a városok az aktív életmódot.
Az Európai Bizottság sporttal és testmozgással foglalkozó Eurobarométer-felmérése (forrás: angol) azt mutatja, hogy az európaiak összességében többet sportolnak, mint 2022-ben. Ugyanakkor továbbra is jelentős különbségek vannak az egyes országok és a társadalmi-gazdasági csoportok között, jóllehet sok európai szerint a testmozgás jót tesz a fizikai és mentális egészségnek.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
„Egyre több európai mozog, de a részvétel lehetősége még mindig túlságosan függ a jövedelemtől, az életkortól és az iskolai végzettségtől” – mondta Roxana Mînzatu, a szociális jogokért és készségekért, a minőségi munkahelyekért és a felkészültségért felelős ügyvezető alelnök.
A megkérdezett 26 508 embernek, akik a társadalmi és demográfiai csoportok széles körét képviselték, csaknem a fele azt mondta, hogy naponta vagy hetente több alkalommal végez testmozgást vagy sportol. Ugyanakkor a válaszadók 39 százaléka állította, hogy soha nem mozog vagy sportol, szemben a 2022-ben mért 45 százalékkal.
A mindennapos testmozgás terén Finnország és Dánia áll az élen: a válaszadók 21, illetve 20 százaléka mondta azt, hogy minden nap sportol. Mindkét országban további 59 százalék hetente több alkalommal végez testmozgást.
A skála másik végén Portugáliában a megkérdezettek 68 százaléka szerint soha nem végez testmozgást vagy sportol, Görögország és Románia pedig szorosan követi, mindkét országban 66 százalékkal.
Azok az okok, amelyek miatt az emberek mozognak – legyen szó heti kevesebb mint egy óra vagy több mint három óra testmozgásról –, a fizikai egészség megőrzésétől a kikapcsolódáson át a mentális jóllét javításáig terjednek.
A válaszadók szinte mindegyike úgy véli, hogy az aktivitás hozzájárul a mentális egészség javításához. A többség azt is vallja, hogy segít közösségeket építeni, és javítja a marginalizált csoportok életminőségét.
Azok számára azonban, akik nem annyit mozognak, amennyit szeretnének, az idő jelenti a legnagyobb akadályt: ezt az európaiak 37 százaléka említette. Mások a motiváció vagy az érdeklődés hiányát (26 százalék), illetve egészségügyi problémákat vagy sérülést (15 százalék) jelöltek meg okként. A költségek is szerepet játszanak a válaszadók 12 százaléka esetében.
A sportolásban való részvétel szorosan összefügg az iskolai végzettséggel és az anyagi helyzettel.
Azoknak, akik legalább 20 éves korukig folytatták tanulmányaikat, mintegy 59 százaléka hetente többször sportol vagy végez testmozgást, szemben azokkal, akik legfeljebb 15 éves korukig jártak iskolába, és akiknek csak 23 százaléka mozog ilyen gyakran. Akiknek a legnagyobb nehézséget okozza a számlák kifizetése, kétszer akkora arányban mondják azt, hogy soha nem sportolnak, mint azok, akik ritkán vagy soha nem küzdenek anyagi gondokkal – 54, illetve 26 százalék.
„Mindenkinek hozzáférést kellene biztosítani a megfizethető sporthoz és a biztonságos, otthonhoz közeli helyekhez, ahol mozoghat” – mondta Mînzatu. „Ez azt jelenti, hogy meg kell nyitni a kapukat azoknak a gyerekeknek, akiknek a családja nem tudja megfizetni az egyesületi tagdíjat, valamint az idősek és a fogyatékossággal élő emberek előtt.”
A korcsoportok közötti különbség látványos. A 15–24 éveseknek csaknem háromnegyede legalább hetente többször sportol vagy végez testmozgást, míg a 75 évesek és idősebbek esetében ez az arány mindössze 25 százalék. A legidősebb válaszadók körében az egészségügyi problémák vagy a sérülések jelentik a leggyakrabban említett akadályt, miközben a fiatalabb és középkorú európaiak sokkal inkább az időhiányra hivatkoznak.
A felmérés azt is vizsgálta, hogy az emberek milyen gyakran végeznek testmozgást más okokból, például közlekedés vagy kertészkedés során.
Az aktív közlekedést – például gyaloglást vagy kerékpározást – választók aránya nőtt a legjobban az összes vizsgált kategória közül: 2022-ben még 24 százalék volt, mára 37 százalékra emelkedett. Legalább 10 percig tartó sétáról most már a polgárok 72 százaléka számol be, ami jelentős növekedés a 2022-ben mért 16 százalékhoz képest.
Ugyanakkor nem minden európai érzi úgy, hogy a lakókörnyezete jól alkalmas gyaloglásra vagy kerékpározásra, ami korlátozhatja az aktív közlekedés lehetőségeit.