Rossz a klíma és a terméshozam, nehéz munkásokat találni a kézi szedésre. A lengyelek és a szerbek eközben hasítanak a málnatermesztésben.
Komoly bajban van a hazai málnatermesztés, az ültetvények jó részét már felszámolták, írja a Világgazdaság.
HIRDETÉSAz elmúlt huszonöt évben Magyarországon megszűnt a málnaültetvények több mint 90 százaléka, és ma már csupán alig néhány száz hektáron foglalkoznak a rendkívül munkaigényes gyümölcs termesztésével. Ennek oka a nem megfelelő klíma és a nem megtérülő befektetés.
Míg régebben a 25 ezer tonnát is meghaladta az éves termelés, és ennek jelentős része ipari célra ment, ez azóta megszűnt, manapság már csak friss áruként, mindennapi fogyasztásra termelnek, a fagyasztott málna is importból kerül a boltokba.
Bár a magyar málna zamata elismerten kiváló, az ültetvényeket nem korszerű fajták alkotják. A klíma sem megfelelő: míg Lengyelországban és Szerbiában továbbra is virágzik a málnatermesztés, hazánkban idén is jelentős fagykárokat szenvedett a gyümölcs, miközben a nyári kánikulát sem bírja, ami miatt gyengébb minőségű a termés is. A termésátlagok is jóval a gazdasági megtérülést jelentő 10 tonna feletti hektáronkénti hozam alatt vannak.
A málnabokrok ápolása és a szüret viszont nagy gondosságot és jelentős munkaerőt igényel. A munkások bére általában elviszi a nyereséget, és még így is nehéz embert találni. A lengyeleknél jóval olcsóbb a munkaerő, magasabbak a hozamokm és jelenetős terülteen már gépesített a szüret.