Érdekességek, tények, hagyományok a keddi állami ünnepség történetéből.
A parlamenti évadot minden évben állami ünnepség nyitja már évszázadok óta az Egyesült Királyságban.
Már a XVI. században is így volt ez, de a ma is élő protokoll 1852-ből származik. Abból az évből, amikor a parlament két házának otthont adó Westminster-palota újranyitott egy tűzvész után.
Az ilyenkor szokásos aktusok közül a legjelentősebb a királynő (vagy a király) beszéde. Az uralkodó ilyenkor a képviselőknek és a lordoknak címzi aktuális üzenetét, amely arról szól, mi az, amit leginkább szem előtt kell tartaniuk a következő hónapokban.
Erre a ceremóniára évről évre összesereglik a politikai elit – nemcsak a törvényhozás két házának választott, illetve kijelölt tagjai, hanem az igazságszolgáltatás és a diplomácia vezető személyiségei is.
Ősrégi hagyományok
Az ilyenkor megszokott momentumok között jó néhánynak ma már nincs gyakorlati haszna, csak az ünnepség fényét emelik.
Így például annak sincs, hogy ezen a napon a Westminster-palota pincéit az uralkodó személyi testőrsége (Yeomen if the Guard), a brit hadsereg legrégebben szolgáló egysége kutatja át. Ezt először 1605-ben rendelték el, az angol katolikusok I. Jakab elleni merénylete után. A protestáns uralkodót úgy gondolták eltenni az útból, hogy felrobbantották:“https://hu.wikipedia.org/wiki/L%C5%91poros_%C3%B6sszeesk%C3%BCv%C3%A9s” a Westminster pincerendszerét.
Egy másik rituálé, amely fölött eljárt az idő, a túszejtés. A kormánypárt frakcióvezetőjét őrizetben tartják a Buckingham-palotában az ünnepség végéig mintegy garantálva, hogy az uralkodó épségben tér vissza a parlamentből. Ezt annak idején az indokolta, hogy a XVII. században uralkodó I. Károly igen rossz viszonyban volt az akkori parlamenttel – 1649-ben le is fejezték.
Az uralkodó útja a parlamentig
A királyt vagy királynőt lovashintó viszi hitvesével együtt a Buckingham palotából a Westminster számukra fenntartott bejáratához. A menet elején, külön hintón viszik a királyi koronát.
A brit királyi korona aranyból, ezüstből és platinából készült, és öt rubin, 11 smaragd, 17 zafír, 273 igazgyöngy és 2868 briliáns díszíti.
Miután megérkezett, és magára öltötte uralkodói viseletét, a király vagy a királynő a Lordok Házába indul, hogy elmondja beszédét.
A képviselőház meghívása
Amikor az uralkodó felkészült, követet küldenek az alsóházba, és átkéretik a képviselőket a Lordok Házába. Amikor a szertartásmester (Gentleman Usher of the Back Rod, vagy röviden csak “Black Rod”) a képviselőház ajtajához ér, azt becsukják előtte. Ez a barátságtalan gesztus jelképezi, hogy a brit törvényhozás alsóháza független a koronától.
Akkor a szertartásmester háromszor kopogtat buzogányával, és azt mondja:
“Házelnök úr (vagy hölgy), a királynő (vagy a király) arra kéri a tisztelt Házat, hogy jelenjen meg színe előtt a Lordok Házában.”
A képviselők ekkor párokba rendeződve átvonulnak a Lordok Házába.
(Nem) a királynő beszéde
A beszédet, amelyet az uralkodó ilyenkor elmond, az elejétől a végéig a kormányfő írja minisztereivel. Hagyományosan kecskebőr pergamen tekercsre kerül, de ezt 2013-ban valamelyest módosították: olyan kecskebőr pergamen tekercsre írják, amely nem valódi kecske bőréből készül.
A tekercset a lordkancellár (Lord Chancellor) adja át az uralkodónak térdre ereszkedve. Amikor távozik, úgy kell lelépkednie a trónhoz vezető lépcsősoron, hogy egy pillanatra sem fordíthat hátat az uralkodónak.
Hiányzott-e valaha az uralkodó a brit parlament évadnyitó ünnepségéről?
Igen. Az állapotos II. Erzsébet kétszer is távol maradt: 1959-ben András herceget, 1963-ban pedig Eduárd herceget várta. Ebben a két évben a lordkancellár olvasta fel a királynő beszédét.
Viktória királynő nagyon sok ilyen beszédet kihagyott elhúzódó gyászában férje, Albert herceg halála után. Uralkodása 63 évének második felében csak hétszer jelent meg a Lordok Házában a parlamenti évadot megnyitó ünnepségen.