NewsletterHírlevélEventsEsemények

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
Loader
HIRDETÉS

Az Atacama-sivatag homokjában rejlik a marsi élet titka?

Az Atacama-sivatag homokjában rejlik a marsi élet titka?
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Az Atacama-sivatagban talált mikroorganizmusok tanulmányozása komoly hatással lehet a további Mars-expedíciókra.

HIRDETÉS

Az Atacama a Föld legszárazabb és legidősebb sivataga. Az itteni klíma hasonlít a Mars szélsőséges körülményeihez. Az Atacama-sivatag sokat segíthet a vörös bolygó tanulmányozásában.

Scientists Turn To Chile’s Atacama Desert To Study Life On Mars: https://t.co/zH7VMKqv3Apic.twitter.com/XaUc6lhepH

— Galaxy Monitor (@astrojunkiez) February 24, 2017

A NASA tudósai tavaly azzal álltak elő, hogy a nyári hónapokban a bolygó felszínén víz folyik, amiből arra következtetnek, hogy az eddigieknél nagyobb az esély a marsi életre.

A chilei Armando Azua asztrobiológus azonban azt mondja, hogy az Atacama-sivatagban talált gombák és mikroorganizmusok azt bizonyítják, hogy a marsi élethez nem feltétlenül van szükség vízre.

- Egészen mostanáig azt hittük, hogy ha bizonyítékot szerzünk arra, hogy van víz a Marson, akkor annak is megnő az esélye, hogy végre felfedezzük az élet nyomait. Mi azt állítjuk, hogy találtunk olyan pontokat a Földön, ahol ugyanolyan száraz a klíma, mint a Marson, mégis élnek ott különféle mikroorganizmusok. Visszamentünk a legősibb életformákig, és azt mondtuk, igenis vannak olyan helyek, ahol életnek látszólag semmi nyoma, mert túlságosan szárazak, ám nekünk sikerült bebizonyítanunk ennek az ellenkezőjét: az élet még az ilyen száraz körülményekhez is képes alkalmazkodni.

Az Atacama-sivatag belsejében húzódó völgyekben hetvenféle mikroorganizmust találtak a tudósok. Olyan baktériumokat is, amelyek a víz hiányát és a legerősebb napsugárzást is túlélik.

Ha Azua elmélete bebizonyosodik, az jelentős hatással lehet a marsi élet kutatására. Az eredmények a NASA tudósainak figyelmét is felkeltették, márciusban indul Chilébe az első kutatócsoport.

- Azért tanulmányozzuk az Atacama-sivatagot, hogy megértsük, hogyan lehetséges az, hogy ennyire kevés víz is elég az élethez, és hogy az extrém körülmények miként változtatja meg a molekulákat, a géneket. Egyrészt azt szeretnénk megérteni, miként képesek az ennyire száraz körülményeket is túlélni, másrészt fel akarjuk tárni mindazt, amire ebből következtethetünk. Ha ezt megfejtjük, azzal a lehetséges marsi élet felfedezéséhez is közelebb juthatunk, hiszen az ottani körülmények nagyon hasonlítanak a sivatagéhoz. Mindezek eredményeként megérthetjük, milyen mechanizmusok segítenek tolerálni az extrém szárazságot.

Ha Azua elmélete helyesnek bizonyul, az még a marsi élet kutatásán is túlmutathat. Segíthet felderíteni azokat a planétákat, amelyek alkalmasak arra, hogy emberek éljenek rajtuk, ha a túlnépesedés miatt el kellene hagyni a kék bolygót.

- Amennyiben az Atacama-sivatagban talált bizonyítékok alapján megértjük, hogy az élet nem pusztán tolerálja az extrém szárazságot, hanem még még az ennyire száraz körülmények között is funkcionál, az nemcsak a Marson, de a világegyetem más pontjain is segíthet feltérképezni az élet lehetőségét – magyarázza Armando Azua.

A Marson feltételezett víz, illetve a különféle mikroorganizmusok lehetséges létezése komoly hatással lehet a további Mars-expedíciókra.

A NASA a 2030-as évek közepére tervezi, hogy űrhajósai leszállnak a vörös bolygó felszínére.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Bemutatták a jövő autóit Münchenben

Dubaj felhővetéssel próbál meg több esőt csiholni

Bepillantás a jövőbe a világ legnagyobb infotech eseményén